A szudáni biztonsági erők könnygázzal oszlattak fel vasárnap egy több száz fős tüntetést, amelyen többségében fiatal nők vettek részt, hogy tiltakozzanak a korábbi megmozdulásokon előállított nők őrizetben tartása ellen - írja az MTI.

A demonstrálók egyebek mellett Omar el-Besír elnök távozását sürgették, ami az egyik legfőbb követelésévé vált az észak-afrikai államban tavaly december 19-e óta tartó tiltakozási hullámnak.

Az ország második legnagyobb városában, a Nílus partján a főváros Kartúmmal szemben fekvő Omdurmánban lezajlott tüntetésről a biztonsági erők ismét elhurcoltak fiatal nőket, szemtanúk szerint legalább négy platós kisteherautóval szállítva el őket.

A megmozdulás résztvevői a város egyik női börtönéhez próbáltak vonulni, de a biztonsági erők közbeléptek.

A súlyosbodó gazdasági válság, a növekvő infláció és az üzemanyaghiány miatt Szudán-szerte fellángolt tüntetések a legkitartóbb tiltakozási hullámnak bizonyulnak Besír 1989-es hatalomra kerülése óta.

Az elnök és kormányának vezető tisztségviselői békülékeny hangon nyilatkoznak a megmozdulásokról, és ígéretet tettek a börtönbe vetett demonstrálók szabadon engedésére is, a biztonsági erők azonban továbbra is szétvernek minden tüntetést és folytatják a letartóztatásokat.

Demonstráció volt vasárnap Omdurmán Vad Nubávi negyedében is, ahol a résztvevők eltorlaszoltak egy utat, faágakat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a biztonsági erők tagjait, akik könnygáz bevetésével válaszoltak.

Emellett orvosok tucatjai tiltakoztak az el-obeidi kórházban, Kartúmtól mintegy 360 kilométerre délnyugatra, szemtanúk szerint ugyancsak a szudáni elnök lemondását követelve.

Omar el-Besír ezzel szemben azt hangoztatja, hogy változásokat csak békés úton, a szavazófülkékben lehet kezdeményezni. Januárban azzal vádolta a tüntetőket, hogy az arab tavasz felkeléseit próbálják utánozni, és figyelmeztette őket, ne próbálják káoszba sodorni az országot. A feszültséget csak tovább élezte, hogy a parlamentben Besír pártja, a Nemzeti Kongresszus Párt decemberben beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely szerint a korábban már 2010-ben és 2015-ben is megválasztott elnök korlátlan ideig újraválasztható lenne.