A mexikói kartellvezért, Joaquín „El Chapo" Guzmánt, ismertebb nevén a Köpcöst bűnösnek találta az amerikai perében az esküdtszék, írja a CNN. Guzmánt mind a tíz vádpontban bűnösnek találták: többek között nemzetközi drogkereskedelem, ellenfelek meggyilkolásának kitervelése, pénzmosás és lőfegyver használatának vádjában.

Ezért életfogytiglani börtön vár rá, de egyelőre ezt nem jelentették be hivatalosan. A büntetésének mértékét majd csak június 25-én hirdetik ki. A Köpcös védőügyvédje azt tervezi, hogy fellebbez az ítélet ellen.

A Köpcös pere két és fél hónapig tartott, az esküdtek kétszáz órányi vallomást hallgattak meg 56 tanútól. A New Yorkban különleges biztonsági intézkedések mellett megrendezett per azért is érdekes volt, mert a Köpcös által évtizedeken át irányított Sinaloa drogkartell több egykori prominense is a tanúk padján ült, és több vallomás is betekintést engedett az egyik leghírhedtebb mexikói bűnszervezet belső működésébe, ami fénykorában az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelem javát ellenőrizte. A tanúk részletesen beszéltek kínzásokról, gyilkosságokról és a mexikói vezetés legfelső szintjéig nyúló korrupcióról.

A Sinaloa befolyásos vezetője

Az ügyészek egy semmitől sem visszariadó drogkartell befolyásos vezetőjeként festették le a Köpcöst, miközben védői lényegében egy mítosznak próbálták beállítani Guzmánt, aki valójában messze nem volt olyan befolyásos, mint a híre.

Az ügyészek szerint Guzmán kezdetben csak egy kisvárosi díler volt, de aztán a legmagasabb szintre jutott, és közel 14 milliárd dollárt forgatott meg a Sinaloa kartell vezetőjeként. A kartell repülőkkel, hajókkal, sőt, még tengeralattjárókkal is több száz tonna kokaint csempészett Kolumbiából Mexikóba, majd pedig Atlantába, Chicagóba, Miamiba, New Yorkba és Los Angelesbe. Az ügyészek szerint Guzmán irányítása alatt több száz fegyveres dolgozott, de felidézték, hogy neki is volt egy gyémántmonogramos pisztolya, valamint egy aranylapos gépkarabélya, és többször ő maga is részt vett gyilkosságokban.

A Köpcös ügyvédje ezzel szemben arra alapozta a védelmet, hogy azt állította, nem is védence volt az igazi maffiavezér, hanem egykori partnere és a kartell társalapítója, Ismael „El Mayo" Zambada. Csakhogy őt a hatóságok futni hagyták, mivel megvesztegette az összes mexikói elnököt, akik hivatalban voltak pályafutása alatt. A védelem emellett a tanúk egy részét próbálta hitelteleníteni. Azt állították, hogy beteges hazudozók voltak közöttük, akik csak évtizedekkel korábban álltak kapcsolatban a Köpcössel, és a vallomással csak saját büntetésük mértékét akarták csökkenteni.

Dollármilliárdokról, kisvasútról, alagútásásról beszéltek a tanúk

A különböző tanúk többek között ezekről beszéltek:

• Guzmán hamis igazolványokkal gond nélkül utazott a világban, egyszer állítólag még Svájcban is járt egy fiatalító kezelésen. A Köpcös extravagáns életstílusába az is belefért, hogy saját magának rendelt zenéket hallgatott az autójában – 200-500 ezer dolláros áron.
• Az egyik tanú azt állította, hogy börtönőrként többször találkozott az akkor mexikói börtönben ülő drogbáró négy fiával, hogy az egyik szökéséről egyeztessenek. Fiai alagutat ástak, és GPS-es órák segítségével tájékozódtak közben, hogy jó irányba haladnak-e. Egy idő után már Guzmán is hallotta, hogy ásnak alatta, a betonréteget viszont nagyon nehéz volt áttörni. Olyannyira sokáig tartott, hogy egyes rabok már panaszkodni kezdtek a hangok miatt.

A filmbe illő szökéseivel is ismert lett

Két évvel azután kezdődött a per, hogy Mexikó kiadta Guzmánt az Egyesült Államoknak. Guzmánt legalább öt amerikai városban akarták bíróság elé állítani, az USA pénzügyminisztériuma a világ legbefolyásosabb drogkereskedőjének nevezte. Azonban a Köpcös kiadatása azért sem volt egyszerű, mert drámai szökések után a legkülönfélébb mexikói tisztviselőket megkenve tűnt el a hatóságok elől.

Guzmánt 1993-ban csukták le először, akkor még nem volt az ország legbefolyásosabb kartellvezére. Kábítószerrel üzletelés miatt 20 évet kapott, de csak 2001-ig tudták fogva tartani, arról azóta is legendák keringenek, hogyan is jutott ki (ezekben szerepel szennyeskosár, börtönőrszerkó vagy csak simán lefizetés is).

A Köpcös drogkartellje, a Sinaloa az első szökése után, a 2000-es években lett igazán sikeres. A Mexikón keresztül futó forgalom 45 százalékát ellenőrizte, és az Egyesült Államokban fogyasztott drogok fele tőlük származhatott, de lényegében szinte bárhova tudott kokaint teríteni. A mexikói drogháborúkban sok tízezer ember halt meg, miközben két évtized alatt Guzmán átalakította a Sinaloa kartellt, ami a világ egyik legbefolyásosabb szervezett bűnözői csoportja lett.

Hiába volt ő a világ egyik legkeresettebb bűnözője, úgy tűnt, hogy még „menekülés” közben is fenn tudta tartani uralmát, amihez a rengeteg korrupt tisztviselő is nagyban hozzájárult. Végül az amerikai droghatósággal összefogva a mexikói kormányerők elkezdték felgöngyölíteni a Sinaloa kartellt középvezetői szinttől, és így egyre közelebb kerültek Guzmánhoz is. 2014-ben fogták el egy hotelben Mazatlanban.

Azonban nem sokáig tartották a rácsok mögött: a 166 centis drogbáró egy éppen a magasságára tervezett alagúton át jutott ki a börtönből. Sinaloa államba ment, ahol szinte érinthetetlennek tartotta magát. Végül azonban azért is kerültek közelebb hozzá, mert filmre akarta vinni nem mindennapi életét, és ehhez különféle találkozókat szervezett. Habár mexikói ügyészek ezúttal is Mexikóban akarták hosszú időre börtönbe csukni, egy évvel később a Köpcöst  kiadták az Egyesült Államoknak.

Borítókép: Pedro Pardo / AFP.