Katalónia vezetői már az pillanattól kezdve teljességgel tisztában voltak azzal, hogy nem engedélyezem a népszavazást, amely a nemzeti szuverenitás, Spanyolország egységének felszámolására és a törvény megsértésére irányul, jelentette ki Mariano Rajoy volt spanyol miniszterelnök szerdán a madridi legfelsőbb bíróságon, ahol tanúként hallgatták meg a katalán függetlenségi vezetők elleni perben.
„Világossá tettem, hogy mik a játékszabályok", fogalmazott az MTI tudósítása szerint a konzervatív politikus, aki 2011 és 2018 között irányította a dél-európai országot. Mint mondta, először Artur Mas katalán elnök, majd annak utódja Carles Puigdemont számára is nyilvánvaló volt, hogy még csak tárgyalni sem hajlandó velük egy esetleges katalán függetlenségi népszavazás megrendezéséről. Előbbivel hatszor, utóbbival két alkalommal beszélt összesen, jelentette ki.
A spanyol nép dönt arról, hogy mi Spanyolország, és nem egy autonóm közösség, a spanyol kormány, vagy a parlament képviselői
- hangsúlyozta már korábban is hangoztatott érvelését, miszerint a spanyol nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről nem lehet csupán az ország egy részét megkérdezni. "Meglepő, hogy valaki a kormányfővel akar arról beszélni, hogy miként likvidálja az ország alkotmányát", jegyezte meg Rajoy, hozztéve: Carles Puigdemont számára felajánlotta, hogy álláspontját fejtse ki a spanyol parlamentben, ő azonban nem élt ezzel.
A 2017 október elsején megrendezett voksolásról ismételten azt mondta, hogy az nem nevezhető népszavazásnak, mivel nem törvényesen írták ki.
Az aznap történt erőszakos eseményekről a volt kormányfő úgy vélekedett: nem történtek volna meg, ha a katalán vezetők betartják a törvényeket. "Ha nem hívták volna az embereket egy illegális referendumra, nem láttunk volna sérüléseket", fogalmazott.
Rajoy szerint a kialakult rendkívüli helyzet indokolta azt is, hogy végül a spanyol történelem során először alkalmazták az alkotmány 155-ös cikkét, és a spanyol kormány ideiglenesen átvette az irányítást Katalónia felett. Szerinte ehhez széles körű politikai támogatást is szereztek, hiszen javaslatukat a szocialisták és a liberálisok is megszavazták a parlament felsőházában.
A volt miniszterelnök úgy vélte: óvatosan jártak el, előbb számos körülményt mérlegeltek, és több alkalommal figyelmeztették a katalán vezetést arra, hogy "ez nem járható út".
A spanyol kormányfőt a tanúmeghallgatások első napjára idézte be a bíróság Soraya Sáenz de Santamaría volt spanyol miniszterelnök-helyettessel, Cristóbal Montorovolt pénzügyminiszterrel és Artur Mas volt katalán elnökkel együtt.
Az ügyben összesen 587 tanú kapott idézést.
A bírósági eljárás a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult. A perben 12 katalán függetlenségi politikus és civil szervezeti vezetőt vádolnak különböző bűncselekmények, például az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadással, valamint közpénz hűtlen kezelésével.
Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk.
Meghallgatásuk során minden vádlott hangsúlyozta: nem követte el a neki tulajdonított bűncselekményeket, és a függetlenségi törekvésekkel nem sértett törvényt. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ül a vádlottak padján, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük, így haza sem térhetnek.