Állandósíthatják Németországban a menekültek "röghöz kötését", azt a szabályt, amely szerint előírhatják nekik, hogy hol lakjanak, és megtilthatják, hogy valamely településen lakóhelyet létesítsenek, erről a szerdai ülésen fogadott el jogszabálytervezetet a szövetségi kormány, derült ki az MTI által szemlézett rádióadásból.
A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerint a lakóhelyválasztási szabadságot korlátozó szabályt a menekültügyi rendszer keretében Németországba érkezett emberek társadalmi beilleszkedését szolgáló 2016-os törvénnyel vezették be, átmeneti időre, 2019 augusztusáig. A kabinet szerdai ülésén elfogadott és a törvényhozás elé terjesztett javaslat szerint azonban a szabályozás bevált, ezért állandósítani kell.
A röghöz kötés hasznos "eszköz a sikeres integráció keretfeltételeinek megteremtésében", idézett a javaslatból a Süddeutsche Zeitung című lap.
Az előírás szerint a tartományi hatóságok megtilthatják az elköltözést a kijelölt lakhelyről mindazoknak, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, azaz a menekültstátusszal vagy más, hosszabb távú németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státusszal rendelkező személyeknek. A törvény arra is felhatalmazta a hatóságokat, hogy megtiltsák ezeknek a személyeknek a beköltözést valamely településre.
Viszont szabadon választhat lakhelyet közülük mindenki, akinek van munkája, tanul vagy szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli családtagja rendelkezik a munkanélküli ellátás átlagos összegét meghaladó jövedelemmel.
A röghöz kötés célja a társadalmi beilleszkedést hátráltató nemzetiségi zárványok - gettók - kialakulásának megelőzése.
A Süddeutsche Zeitung szerint a szövetségi parlament (Bundestag) jogi szakszolgálata már 2016-ban fenntartásokat jelzett az előírással szemben, és széles körben bírálják most is. A német jogászok szövetsége (Deutscher Juristinnenbund) szerint a szabályozás alkalmazása a szabad mozgás és tartózkodás jogának súlyos korlátozása. Különösen akkor problematikus, amikor egy nőnek sürgősen lakóhelyet kell változtatni kapcsolati erőszak miatt, emelte ki a szervezet vezetője, Maria Wersig. Bírálta a röghöz kötést a jezsuita katolikus szerzetesrend menekülteket támogató szolgálata (Jesuiten-Flüchtlingsdienst Deutschland) is, amely szerint a szabályozás rossz, mert nem állta ki a gyakorlat próbáját.
A kormánykoalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) sem tud teljes mértékben azonosulni a kormány tervezetével, több politikus jelezte, hogy a parlamenti jogalkotási folyamatban még változhat a javaslat.