Újabb amerikai szankciók jöhetnek Észak-Korea ellen, miután kiderült, a diktatúra az egyik rakétakilövő állomásának újranyitásán dolgozik.
A szankciók lehetőségét John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó vetette fel a Fox televíziónak kedd este adott interjújában. A Donald Trump és Kim Dzsongun - pont a nukleáris leszerelés elsumákolása miatt - megállapodás nélkül félbeszakadt találkozóját sikeresnek nevező Bolton azt fejtegette, hogy a hanoi csúcs után Washington most azt figyeli, vajon Phenjan "elkötelezte-e magát" atomfegyverprogramja és az ezzel kapcsolatos tevékenységek feladása iránt.
Amennyiben Észak-Korea nem hajlandó erre, az ellene hozott gazdasági szankciók érvényben maradnak, sőt, "a büntetőintézkedéseket kibővítjük".
Az interjú azt követően hangzott el, hogy kedden délután a Yonhap dél-koreai hírügynökség dél-koreai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította, hogy helyreállítási munkálatok folynak a tongcsang-ri rakétakilövő állomáson, amelynek pedig éppen a felszámolását ígérte meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.
Az észak-koreai kutatásokkal foglalkozó washingtoni Stimson Központ 38 North nevű hírportálja pedig - szintén kedden délután- arról adott hírt, hogy
műholdas felvételek is bizonyítják azt, hogy a rakétakilövő-helyet már a múlt heti Kim-Trump-csúcstalálkozó előtt elkezdték helyreállítani.
Kedden egyébként az amerikai szenátusban kétpárti törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szankciókat javasol bármely bank ellen, amely az észak-koreai kormányzattal áll üzleti kapcsolatban. A törvényjavaslatot Otto Warmbierről nevezték el, arról az amerikai diákról, akit Észak-Koreában bebörtönöztek, mert a szállodában ellopott egy észak-koreai zászlót, majd munkatáborba küldték, és két évvel ezelőtt kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy hét múltán meghalt.
Egyébként miközben az észak-koreai rezsim továbbra is egy nukleáris csapásmérő erő után kapar, az ország élelmiszer-ellátása a katasztrófa peremén egyensúlyoz. Az ENSZ szerán kiadott figyelmeztetése szerint ugyanis
a természeti csapásoknak, a termőföld hiányának és a korszerűtlen termelési módszereknek köszönhetően több mint tíz éve nem volt olyan rossz a mezőgazdasági termés Észak-Koreában, mint 2018-ban
Tavaly 4,95 millió tonna terményt takarítottak be a 25 milliós országban, félmillió tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ENSZ szerint a lakosság 43 százaléka, 10,9 millió ember szorul humanitárius segélyre, 600 ezer emberrel több, mint egy évvel korábban. Az ENSZ-nek ráadásul anyagi nehézségei is adódtak a segélyezésben: pénzhiány miatt hatmillióról 3,8 millióra kellett csökkenteni azoknak a számát, akiket segéllyel tud ellátni Észak-Koreában. Tapan Mistra, az ENSZ észak-koreai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az észak-koreai segélyezésre kért pénznek alig a negyede jött össze, így
ez a világ egyik leginkább alulfinanszírozott segélyprogramja.