A brit alsóház csütörtök kora este nagy többséggel, 412-202-re megszavazta, hogy a kormány a brexit eredeti, március 29-i határidejének elhalasztását kérje az Európai Uniótól. Csak úgy lehet halasztani, ha ezt a másik 27 EU-s tagország jóváhagyja, erre a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson lenne lehetőség.
Az indítvány alapján a hosszabbítási kérés mértéke a jövő hét közepén dőlhet el, még az EU-csúcs előtt.
A Theresa May kormányfő által szavazásra bocsátott és elfogadott indítványban az áll, hogy amennyiben a képviselők jóváhagynak egy kilépési megállapodást március 20-ig, vagyis jövő szerdáig, akkor a kormány június 30-ig kérne hosszabbítást, hogy biztosítsa a kellő időt a szükséges törvények megszavazásához.
Ilyen megállapodásból – csak Maynek – már kétszer is elbukott javaslata van a parlament előtt, amiről így minden bizonnyal harmadszor is szavaznának a jövő héten. A kormány annyit már jelzett, hogy ha megszavaznák a megállapodást, akkor sem feltétlen húzná el a kilépést június 30-ig, hanem a lehető leghamarabb végigvinné a folyamatot.
Viszont januárban az első szavazáson 230 fős, most kedden 149 fős többséggel utasították el a megállapodást. Ezt kellene tehát átfordítania valószínűleg jövő keddig Maynek. A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan a kilépéspárti képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióba ragaszthatná a briteket.
Ha viszont a képviselők továbbra sem szavaznák meg a megállapodást, akkor az indítvány egy hosszabb halasztást valószínűsít, és ebben az esetben azt is konstatálja, hogy meg kellene tartani májusban az európai parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban. May azt is megígérte, hogy ha továbbra sem tudja áterőltetni a megállapodását, akkor a képviselők egy sor véleménynyilvánító szavazásra kapnak lehetőséget arról, hogy eldöntsék, mit szeretnének helyette.
A halasztásról szóló indítvány elfogadása előtt egy sor fontos módosító javaslatról is szavaztak a brit képviselők. Ezek közül rögtön az elsővel egy új népszavazás lehetőségéről is először mondhattak véleményt. Ez azt irányozta volna elő, hogy a kormány azért kezdeményezzen halasztást az EU-nál, hogy egy újabb népszavazást tarthassanak.
85-en szavaztak mellette, 334-en ellene, a többiek tartózkodtak.
A módosító elbukása azonban nem volt meglepetés. A kormány már jelezte a szavazást megelőző vitában, hogy továbbra sem támogatja egy új referendum megtartását. Emellett azonban több olyan csoport is a népszavazásról szóló módosító ellen szólalt fel, amelyik egyébként egy új EU-referendumért küzd. Azzal érveltek, hogy ez nem a megfelelő pillanat, hogy már erről is döntésre késztessék a képviselőket, és attól tartottak, hogy félresiklanának a dolgok.
A Labour részéről Keir Starmer, a brexitért felelős árnyékminiszter kijelentette, hogy a Munkáspárt támogat egy újabb népszavazást, de csütörtök alapvetően a kilépés halasztásáról szól. Ezért a párt hivatalosan nem támogatta a referendumról szóló módosítót, képviselői többsége tartózkodott, habár ettől még várhatóak voltak kiszavazások. A referendum mellett szavazó képviselők a saját elvei elárulásával vádolták a Munkáspártot.
Egy másik fontos, többpárti támogatottságú módosító lényegében kiszedte volna Theresa May és a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását. Azt irányozta volna elő, hogy március 20-án egy olyan indítványról tárgyalhasson az alsóház, ami a következő héten egy sor véleménynyilvánító szavazást adna az alsóház kezébe különböző brexitopciókról. Ez nagyon komoly precedenst is teremtett volna.
Már előzetesen is várható volt, hogy ennek nagyon szoros lesz az eredménye: végül mellette 312-en, ellene 314-en szavaztak. A szavazásnál az is számíthatott, hogy a kormány csütörtökön mindenkit megpróbált biztosítani, hogy amennyiben nem fogadják el a jövő héten sem Theresa May megállapodását, akkor az EU-csúcs utáni hetekben hajlandó véleménynyilvánító szavazásokat kiírni.
Leszavazták a Munkáspárt módosítóját is, ami elutasította volna May megállapodását és a rendezetlen kilépést is. Azért javasolték volna a kilépési dátum módosítását, hogy az alsóháznak legyen elég ideje más megoldást találni.
Egy utolsó módosító pedig az alsóházi szabályokra hivatkozva arra utasította volna a kormányt, hogy ne bocsássa újabb szavazásra May megállapodását. Ezt azonban végül visszavonta a beadója, így nem szavaztak róla.
Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn a szavazások végén emlékeztette a parlamentet, hogy a kormány elmúlt napokban elszenvedett vereségei után Theresa Maynek be kellene látnia a nyilvánvalót:
sem a kormányfő által javasolt kilépési módszer, sem a rendezetlen kilépés nem lehetséges opciók többé.
Ezek után csak az marad, hogy elhalasszák a március 29-re tervezett kilépést. Felhívta a figyelmet, hogy a Munkáspárt által javasolt megoldás mögött szerinte föl lehetne állítani egy többséget. Ez az alternatív javaslat vámuniót hozna létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.
Corbyn megismételte, hogy támogatja egy újabb népszavazás kiírását is, noha a csütörtöki módosító leszavazására kérte képviselőit. Nem azért, hogy politikai előnyt szerezzen, hanem azért, hogy az ország kiszabadulhasson a mostani patthelyzetből – fogalmazott.
Erre a felvetésére az egyik Konzervatív párti képviselő felhívta a figyelmét, hogy Corbyn saját logikáját követve egy második népszavazás sem lehetséges opció többé, hiszen azt is leszavazta a parlamenti képviselők több mint fele az egyik csütörtök esti voksoláson.
Az igazság az, hogy továbbra is mindegyik lehetőség az asztalon van, mert az ezen a héten tartott szavazások nem módosítottak törvényt, csak a parlament szándékát jelezték, hogy milyen irányba haladjanak tovább a kilépéssel. Ha az idő engedi, bármelyik lehetőségről megkérdezhetik újra az alsóházat. Theresa May azt tervezi, hogy jövő héten harmadik alkalommal is szavazásra bocsátja az elmúlt két évben tárgyalt kilépési megállapodást, amelyet az EU már jóváhagyott, a brit parlament viszont kétszer is elutasított.
Kedden utasították el másodszor is óriási többséggel Theresa May EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről. Szerdán aztán a brit képviselők egy jogilag nem mindent felülíró döntéssel azt szögezték le, hogy nem akarnak megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet.
Ezután jött csütörtökön a szavazás a halasztásról. Theresa May annak ellenére is kénytelen volt előremenekülve felajánlani a halasztásról szóló szavazást is, hogy korábban végig azt hangsúlyozta, hogy a célja a március 29-i kilépés.
Bizonytalanságot jelentett a kormány számára, hogy módosító indítványokról is döntöttek a képviselők. Szerdán egyszer kapott már így pofont Theresa May, miután a képviselők egy olyan módosítót szavaztak meg, amely bármikor, bármilyen körülmények között elutasította a rendezetlen brexitet. A kormányfő eredetileg csak azt akarta kizárni, hogy március 29-én ne lehessen rendezetlen módon kilépni, egy későbbi dátumra megtartotta volna ezt a lehetőséget.
Viszont:
ha március 29-ig nem fogadnak el valamilyen megállapodást, és halasztást sem kapnak az EU-tól, akkor a szerdai szavazástól függetlenül a rendezetlen brexit következik március végén.
A CNN szerint egy sor brit üzleti vezető óvatosan üdvözölte a brexit halasztási kérelmét, de továbbra is úgy látják, hogy az Egyesült Királyság sorsa hajszálon múlik.
Csütörtökön May annak örülhetett, hogy az általa javasolt indítvány ment át – neki nem tetsző módosítók nélkül –, azonban ehhez az ellenzék szavazataira volt szükség, ugyanis összesen 188 tory képviselő, köztük miniszterek is a halasztás ellen szavaztak. Ez továbbra is borzasztó komoly megosztottságot jelez a torykon belül.
Az Európai Bizottság szóvivője csütörtök este azt mondta, követték a szavazásokat. Hosszabbításhoz a 27 tagország egyetértése szükséges. Az Európai Tanács fogja megvizsgálni a britek kérését, figyelembe véve a lehetséges hosszabbítás indokait és mértékét is. Az EU-s intézmények működését biztosítani kell. „Jean-Claude Juncker bizottsági elnök folyamatosan kapcsolatban van minden vezetővel.”
Az EU-s intézmények működését azért kavarhatja meg a hosszabbítás, mert ha az Egyesült Királyság július elsején esetleg még mindig az EU tagja lenne, akkor törvény szerint képviselőket kellene küldenie az Európai Parlamentbe. Azért július 1., mert akkor tartják az EP alakuló ülését a májusi választás után. Ha Nagy-Britannia nem küld képviselőket, akkor az EP minden döntése, amit ezután a dátum után hoz, megtámadható lesz a bíróságon.
Az ilyen bonyodalmakat szeretné elkerülni az Európai Unió. Ezért is szeretnék tudni, hogy pontosan, de tényleg pontosan mennyi ideig fog tartani a kilépés. Ha megjósolható, hogy június 30-ig nem valósul meg a brexit, akkor az EU arra fogja kötelezni Nagy-Britanniát, hogy az uniós szerződések értelmében tartson európai parlamenti választásokat május 23. és 26. között.
A britek mostani állás szerint nem tartják meg a választást, az EP-képviselői helyeiket már szét is osztották a többi tagország között. Viszont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Theresa Mayjel közösen tartott sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy semmilyen halasztás nem nyúlhatna az EP-választás május 23-i kezdete után – a legtöbb országban, így Magyarországon is május 26-án lesz a szavazás, de ezt tagországonként eltérő napon tartják 23-26. között –, különben az Egyesült Királyságban is szavazni kellene.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön a szavazás előtt kiírta a Twitterre, hogy a március 21-22-i EU-csúcs előtti megbeszélésein arra fogja kérni a tagországokat, hogy legyenek nyitottak a brexit határidejének hosszabb elhalasztására is, ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek érzi a brexitstratégiája újragondolásához.
Tusk a megállapodás első, januári elbukása után racionális döntésnek nevezte, ha halasztást kérnének a britek. Angela Merkel német kancellár is hajlott arra, hogy kérés esetén módosítsanak a kilépés dátumán. Heiko Maas német külügyminiszter a szerdai szavazás után pedig kiírta a Twitterre, hogy „a kemény brexit senkinek sem az érdeke, ezt már többször is kinyilvánítottuk”. Azonban az elmúlt napokban az EU-ból már többen is utaltak arra, hogy csak úgy biankó nem adnának időt, legfeljebb valamilyen pontos céllal.
Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke csütörtökön azt írta, hogy brit kérelem esetén az EU nagy valószínűséggel jóváhagyja majd a hosszabbítást, de a kiválási szerződés módosítása vagy a jövőbeli viszonyrendszerről szóló tárgyalások megkezdése ezen időszak alatt nem lehetséges.
Azt többen is jelezték, hogy
azért sem valószínű, hogy az EU ne adna valamilyen hosszabbítást kérés esetén a briteknek, hiszen ebben az esetben ő maga taszítaná a rendezetlen kilépés jelentette gazdasági káosz felé az Egyesült Királyságot.
Miközben pedig a csütörtök esti szavazásra készültek a brit alsóházban, megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, aki Leo Varadkar ír miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban. Trump azt mondta, meglepte, mennyire rosszul alakultak a brexittárgyalások, de Theresa May nem hallgatott a tanácsaira. Trump azt is elmondta, hogy nem hiszi, hogy lehetséges lenne egy új brexitreferendum, mert ez igazságtalan lenne a korábban a kilépésre szavazókkal szemben.