Az ellenzéki Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista nagy fölénnyel nyerte a szlovák elnökválasztás első fordulóját, több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a Robert Fico pártja által támogatott Maroš Šefčovič EU-biztos. Ők ketten jutottak tovább a március 30-i, mindent eldöntő második fordulóba, aminek Čaputová az esélyese. Čaputová szerint az emberek változást akarnak, Šefčovič mindenkit meg akar szólítani a következő két hétben. A magyarok között is Čaputová tarolt. Az első fordulóban kiesett Bugár Béla, a Híd elnöke még nem döntötte el, kit támogat.
Magasan Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista végzett az élen a szlovákiai elnökválasztás szombati első fordulójában, mellette pedig Maroš Šefčovič EU-biztos jutott tovább a március 30-i második fordulóba. 99,4 százalékos feldolgozottságnál az ellenzéki Čaputová 40,5 százalékon állt, míg az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a legnagyobb kormánypárt által támogatott Šefčovič 18,7 százalékkal követte, kevesebb mint feleannyi szavazatot kapott.
Štefan Harabín, a legfelsőbb bíróság volt elnöke, és Vladimír Mečiar pártjának egykori igazságügyi minisztere 14,4 százalékkal a harmadik, míg a szélsőjobboldali Marián Kotleba 10,4 százalékkal a negyedik helyen végzett. A kereszténydemokrata Frantisek Miklosko 5,7, Bugár Béla, a Híd-Most elnöke 3,1 százalékot szerzett. A többi jelölt nem érte el a három százalékot.
Čaputová az Új Szó szerint még a szavazatok számolása közben azt mondta, hogy alázattal fogadja az előzetes eredményeket. „Úgy érzem, hogy a szavazók változást akarnak" – jelentette ki. A szavazatszámlálás végén pedig magyarul, és több kisebbségi nyelven is megköszönte a támogatásokat. Örült annak, hogy nem jutott szélsőséges jelölt a második fordulóba. Azt mondta, hogy Šefčovičcsal együtt ugyan mindketten EU-pártiak, de másképpen látják például a korrupció és a felelősségvállalás kérdését.
Šefčovič pedig arról beszélt, hogy a második forduló előtt az összes szavazót meg akarja szólítani, és mindenki elnöke akar lenni. A következő két hét kampányában az erős szociális programját akarja hangsúlyozni, de a keresztény és nemzeti értékeket is erősen képviselni fogja. Azt is elmondta, hogy ő nem osztja a polgárokat tisztességesekre és tisztességtelenekre.
A választási részvétel 48,7 százalékos volt. A szlovák elnökválasztásokon hagyományosan alacsony a részvétel.
A nagyjából 20 százalékos feldolgozottságnál közzétett első részeredményeket csak 23 óra 16 perckor hozták nyilvánosságra, noha két körzet kivételével mindenhol véget ért 22 órakor a szavazás. Az egyik választókörzetben egy férfi ugyanis kivitte a szavazóhelyiségből az urnát, és emiatt minden ellenőrzés végeztével, csak 1 óra 16 perc után indulhatott újra a szavazás. Ezért kellett ott hosszabb ideig nyitva tartani, és addig a közben már számolt eredményeket sem hozták nyilvánosságra.
Szlovákiában ez az ötödik közvetlen elnökválasztás. Hiába korlátozott jogkörökkel járó tisztségről van szó, egy évvel a következő parlamenti választások előtt, a tüntetések, és az alkotmánybírók kinevezéséről folyó vita közben fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is van, hogy ki lesz az egy ciklus után leköszönő, 2014-ben a politikán kívülről érkezve megválasztott Andrej Kiska köztársasági elnök utódja. A szlovák politikai helyzetről, és a választás tétjéről itt írtunk részletesen>>>
Az első forduló legnagyobb favoritja előzetesen is az ellenzéki Čaputová, egy 2017-ben alakult kis szlovák párt, a Progresszív Szlovákia jelöltje volt. Fél éve még csak kevesen ismerték a nevét a politikában, de január óta a közösségi médiában is egyre erőteljesebb lett a kampánya, azután pedig különösen megugrott a felmérésekben, hogy egy másik erős jelölt, Robert Mistrík vállalkozó is visszalépett a javára. Kiska is őt támogatta.
Čaputová korábban jogászként és aktivistaként dolgozott. Ő kapta a zöld Nobel-díjnak tartott Goldman Környezetvédelmi Díját 2016-ban egy 14 éven át húzódó ügyért, amit a szülővárosához, a Pozsony melletti Pezinokhoz közeli szeméttelep ellen folytatott. Čaputová EU- és Nyugat-barát liberális jelölt, támogatja az azonos nemű párok örökbefogadását. Elitellenes üzenetekkel
ELSŐSORBAN A KORRUPCIÓELLENES KÜZDELMET, A HATALOM ÉS A HATALMASOK ELLENI HARCOT TŰZTE A ZÁSZLAJÁRA.
Čaputová ezzel a tavaly Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársa meggyilkolása miatt kezdődött ellenzéki tüntetések után alakult mozgalomra is reagált. A jobbközép szavazókat, és az összes olyan választót meg akarta szólítani, akik szembefordultak a szlovák politikát 2006 óta domináló, és a felmérésekben egyébként vezető Smerrel.
A második helyen előzetesen is a függetlenként, de a Smer támogatásával induló Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság szlovák biztosát, az EB alelnökét mérték. Šefčovič karrierpolitikus, aki egy rövid ideig azért is kampányolt, hogy az európai szocialisták bizottsági elnöki csúcsjelöltje legyen a májusi európai parlamenti választások előtt, de végül visszalépett Frans Timmermans javára. Šefčovič úgy jellemezte magát, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli.
A balközép politikus egyes ügyekben konzervatívabb irányt vett a szlovák kampányban, például arról beszélt, hogy támogatja a hagyományos családmodellt, és ellenzi az azonos nemű párok örökbefogadását. Šefčovič mellett kampányolt Peter Pellegrini miniszterelnök is, aki azt üzente a választóknak, hogy ne olyan elnököt válasszanak, aki aztán öt évig tanulja, hogyan kéne államfőnek lenni.
Az AKO legutolsó felméréséből az látszott, hogy az első forduló közeledtével csökkent a kisebb jelöltek, köztük Bugár Béla, a hárompárti kormánykoalícióban résztvevő Híd-Most magyar-szlovák párt elnökének támogatottsága is, a magyar szavazók közül pedig egyre többen mozdultak el Čaputová felé. Bugár végül az utolsó felmérésekhez képest is rosszabbul szerepelt, Čaputová pedig minden magyarok lakta járásban nagy fölénnyel nyert. A Híd igazságügyi minisztere az első forduló eredménye után azt mondta, hogy az elnökválasztás egyénekről szól, és nem tükrözi a párt támogatottságát.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) a pártelnök Menyhárt Józsefet indította el, őt azonban végig nagyon alacsony támogatottságon mérték, ezért még a szavazás előtt visszalépett a később Čaputovát támogató Mistrík javára. Az MKP a kampány végén arra biztatta a választókat, hogy olyan jelöltet támogassanak, aki nem a kormánypártokat képviseli.
A Paraméter szerint a Denník N kérdezte arról az első forduló után Bugárt, hogy kit támogat majd a másodikban, de a Híd elnöke egyelőre még nem tudta megmondani. Viszont azért is találkozni akar Čaputovával, mert az első fordulóban a magyarok közül is sokan rá szavaztak. Mint mondta, a kormánykoalícióban nem egyeztek meg arról, hogy mindenki Šefčovičot támogatná, ezért szerinte nem lesz abból konfliktus, ha Čaputová mellé állnak.
Šefčovič viszont az első forduló utáni beszédében méltatta Bugárt, habár egyelőre nem tervezte, hogy tárgyaljon az egyes pártok vezetőivel.
A legutóbbi elnökválasztáson, 2014-ben Robert Fico akkori kormányfő úgy kapott ki a második körben, hogy az első fordulót még megnyerte. Akkor azonban jóval kisebb volt a különbség, Fico 28, míg Kiska 24 százalékot kapott, és látszott, hogy a kieső jelöltek szavazói többségében a független vállalkozó mellé állnak majd. Végül 59-41-re győzött Kiska.
Most Čaputová több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második helyen továbbjutó Šefčovič. Emellett azért is jó esélye lehet, hogy ő legyen Szlovákia első női, és egyben 45 évesen a legfiatalabb államfője is március 30-án, mert a Focus még az első forduló előtt azt jósolta, hogy ő nyerne egy Šefčovič elleni összecsapást. A Focus felmérése szerint
Čaputová 64,4 százalékot érhet el, míg Šefčovič 35,6 százalékot szerezhet.
Ettől még szorosabb lehet a vége, és sok függhet a két forduló közötti két hét kampányától is, ahogy az sem mindegy, hogy a kiesett jelöltek kit támogatnak. Csakhogy Šefčovičnak EU-biztosként a mögötte végző, Nyugat-ellenes és oroszbarát Harabín, valamint a szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes Kotleba szavazóira is szüksége lenne.
Az a Denník N szerint kiderült, hogy a Smer szavazóinak közel ötöde is Harabínra szavazott az első fordulóban, vagyis Šefčovičnak vannak még tartalékai közöttük. Azonban Harabín és Kotleba szavazóinak egy jelentős része egyik talpon maradt jelölthöz sem áll igazán közel.