Elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egy pénteken elfogadott határozatban Izraelt amiatt, hogy "nyilvánvalóan szándékosan lép fel túlzott, esetenként halált okozó erővel" civil palesztin tüntetőkkel szemben a Gázai övezetben, írja az MTI.
A világszervezet genfi székhelyű jogvédő szervezete 23-8 arányban, 15 tartózkodás mellett fogadta el a Pakisztán által az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) nevében előterjesztett határozattervezetet. A nemmel szavazók között volt Magyarország, Ausztria, Bulgária, Csehország és Ukrajna a dpa német hírügynökség értesülése szerint.
A határozat szövegének megfogalmazásakor a független szakértők által az ENSZ számára készített jelentést vették alapul, amelyet február végén tettek közzé. Ebben a világszervezet által megbízott vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy az izraeli biztonsági erők bizonyíthatóan súlyos és módszeres jogsértéseket követtek el a Gázai övezet határán zajló palesztin tüntetések résztvevőivel szemben.
A szakértők szerint a fegyvertelen, békés tiltakozók megtámadása kimeríti a háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát.
A pénteken elfogadott határozat értelmében
az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa öt ENSZ-megfigyelőt küld majd a térségbe, hogy figyelemmel kövesse a tüntetések alatti "folyamatos jogsértéseket".
Jeremy Hunt brit külügyminiszter már a Jewish Weekly nevű brit hetilapban csütörtökön megjelent írásában jelezte, hogy Nagy-Britannia nem szavazza meg az Izraelt elítélő határozatot. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésein állandó napirendi pontként szerepel Izrael. Ezzel kapcsolatban Hunt úgy fogalmazott, hogy "az Izraelre irányuló aránytalan és diszkriminatív figyelem aláássa a világ vezető emberi jogi testületének hitelességét", és akadályozza a béke megteremtését a Közel-Keleten.
Ugyancsak már csütörtökön Ausztria is jelezte, hogy nem támogatja az Izraelt elítélő határozatot. Martin Weiss, az osztrák ENSZ-nagykövet a Twitteren arról írt, hogy országa nemmel szavaz, mert Sebastian Kurz kancellár szerint a határozattervezet "politikailag részrehajló Izraellel szemben", írta a The Times of Israel izraeli lap
A Gázai övezet határán tavaly márciusban kezdtek rendszeresen tüntetni palesztinok azt követelve, hogy Izrael enyhítse az övezetet sújtó blokádot, és tegye lehetővé a palesztinok visszatérését azokra a területekre, ahonnan menekülni kényszerültek Izrael Állam 1948-as megalapítása után. A demonstrációk során tavaly 189 palesztin vesztette életét, és több mint hatezren megsebesültek.
Aviva Raz Sehter, Izrael ENSZ-nagykövete korábban úgy fogalmazott: a február végén bemutatott jelentésben foglaltak "egyértelműen bizonyítják a vizsgálóbizottság Izraellel szembeni politikai részrehajlását". Szerinte a pénteki szavazáshoz alapul vett jelentésben figyelmen kívül hagyták azt a "nagyon is valós fenyegetést", amelyet a Gázai övezetből a Hamász palesztin szervezet tagjai által kilőtt rakéták jelentenek az övezet határa mentén élő 70 ezer izraeli lakosra nézve.