Továbbra sincs meg a többség a kétszer már leszavazott, az EU-s kilépés feltételrendszerét rögzítő brexitmegállapodása elfogadásához, jelentette be a BBC szerint Theresa May brit kormányfő a brit alsóházban. Ezzel a legtöbb kommentár szerint eldőlt lényegében, hogy kedden nem tartanak róla harmadik szavazást is az alsóházban.
A következő napokban azonban May még megpróbál meggyőzni képviselőket, és nem mondott le arról, hogy a héten megtartsanak egy ilyen szavazást. A brit alsóház március közepén utasította el másodszor is óriási többséggel May EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről. Januárban az első szavazáson 230 fős, a másodikon 149 fős többséggel szavazták le a megállapodást.
May hétfőn számolt be hivatalosan a képviselőknek a csütörtök-pénteki EU-csúcson elért fejleményekről. A britek halasztási kérelme után a brexit kétlépcsős elnapolását javasolták az uniós vezetők Maynek, aki elfogadta a feltételeket.
Ezek alapján ha lenyomná a kilépési megállapodást a brit parlament torkán péntekig, akkor annak feltételei szerint lépnek ki, de május 22-ig maradhatnának az EU-ban. Ha nem, április 12-ig kapnának haladékot, és addig dönteniük kell, hogy a rendezetlen kilépést akarnak, vagy pedig hosszabb halasztást választanak, de akkor EP-választást kell tartaniuk májusban.
Mayék már a múlt héten is utaltak rá, hogy akkor tűznének ki harmadik szavazást, ha úgy látják, hogy van esély a megállapodás elfogadására. A hétvégén is nagy erőkkel próbálta győzködni a képviselőket, de hétfőn az is kiderült, hogy a May parlamenti többségét 2017 óta biztosító északír unionisták továbbra sem támogatják a megállapodását.
A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan az azt ellenző brit képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióba ragaszthatná a briteket. Az EU viszont jelezte, hogy nem nyitja újra a kilépési megállapodásról a tárgyalásokat.
May hétfőn azt is elmondta a parlamentben, hogy arra kéri majd a pártja képviselőit, hogy szavazzanak az ellen a módosító ellen, ami alternatív javaslatokról engedne szavazást az alsóháznak. Ettől még források szerint nagyon is számolnak azzal, hogy átmegy ez a módosító javaslat. A kormány azért azt ígérte, hogy maga is adna időt véleménynyilvánító szavazásokra. May azt is kijelentette, hogy nem tartaná kötelezőnek, hogy teljesítse az ilyen szavazások eredményét, de konstruktívan együttműködik a képviselőkkel.
May azt is elmondta, hogy a kormány a brit törvényekben hivatalosan is meg akarja változtatni a brexit március 29-i, eredeti dátumát, így pedig április 12-én este 11 óra lenne a legkorábbi kilépési időpont. Erről szerdán szavaznak az alsóházban.
Viszont ehhez arra is utalt, hogy március 29. szerinte valójában már lekerült a napirendről, mert a múlt heti EU-csúcson született jogi döntés a brexit új határidőiről pénteken hatályba lépett, és a nemzetközi jog alapján is hatályossá vált, mivel a döntést az Egyesült Királyság is elfogadta. Azt mondta, hogy az alsóház felhatalmazásával ment Brüsszelbe halasztást kérni. A Reuters szerint pedig azzal is érvelt, hogy ha a képviselők valamiért leszavaznák ezt a módosítást, akkor azzal „jogi zavart és káros bizonytalanságot" okoznának, de nem érintenék a brexit dátumának módosítását.
May azt mondta, hogy a parlament már kinyilvánította a véleményét, hogy nem akar rendezetlen brexitet. (Ami ettől függetlenül még megtörténhet, ha nem döntenek addig máshogy.)
Szerinte így viszont alapvetően a megállapodása, a brexit elmaradása és egy hosszabb halasztás között kell választaniuk a héten. Ez utóbbit most már „lassú brexitnek" nevezte.
(Borítókép: Theresa May 2019. március 25-én. Fotó: Reuters Tv)