Az Oroszországban dolgozó 30 ezer észak-koreai mintegy kétharmadát, a Kínában munkát vállalóknak pedig több mint a felét küldték vissza hazájukba 2018-ban - derült ki a Moszkva és Peking által az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött, nem nyilvános jelentésekből. A jelentések a Reuters hírügynökség birtokába kerültek és az MTI szemlézte.
A dokumentumokat az Észak-Koreát sújtó szankciókkal foglalkozó bizottságnak nyújtották be, mivel
egy 2017-es ENSZ-határozat előírta a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldését 2019 végéig azzal a céllal, hogy leállítsák a külföldi valuták ily módon történő beáramlását az észak-koreai hatóságokhoz.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan több mint 500 millió dollárhoz jut évente attól a nagyjából 100 ezer észak-koreai munkástól, aki külföldön vállal munkát. Közülük eddig 80 ezren Kínában, 30 ezren pedig Oroszországban dolgoztak.
Az ENSZ egy 2015-ös emberi jogi jelentése szerint a külföldön dolgozó észak-koreaiak többnyire bányákban, építkezéseken, fakitermeléseken és a textiliparban vállalnak munkát.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet 2017-ben megállapította, hogy az észak-koreai munkásoknak a nemzetközi normáknál jóval alacsonyabb szintű jogokat biztosítanak, sok esetben korlátozzák a mozgásszabadságukat, és sokkal többet kell dolgozniuk.
Egy tavaly áprilisi BBC-s oknyomozás szerint az észak-koreai diktatúra legalább 150 ezer munkást küldött külföldre dolgozni, Oroszország és Kína mellett többek között Lengyelországba is. A munkásokkal által keresett pénzzel Észak-Korea a nukleáris programot és a diktátor luxuséletét finanszírozza. Volt olyan munkás, aki arcát nem vállalva nyilatkozott a stábnak, és azt mondta, úgy bánnak velük, mint a kutyákkal. Akkor is dolgoztatják őket, amikor más munkásokat nem.