Napirendre kellene vennie az Európai Tanácsnak az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni eljárások kérdését Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) lista- és frakcióvezetője szerint.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a néppárti csúcsjelölt arra szólította fel Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy mielőbb vitassák meg az ügyet az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő testületben. Az MTI tudósítása szerint Weber emlékeztetett arra, hogy a miniszterek tanácsában hónapok óta húzódik a két országgal szembeni jogállamisági eljárás, de a tagállami vezetők eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel az EU csúcstalálkozóin, ami szerinte sajnálatos.
"Nagyon intenzív vitáink voltak az Európai Néppárton (EPP) belül, és múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, ami jelzi, hogy nem akarjuk követni a Magyarország választotta utat", fogalmazott Weber, emlékeztetve arra is, hogy az EPP-frakció tagjainak többsége támogatta a magyar jogállamisági helyzetről szóló európai parlamenti különjelentést.
Weber kiemelte: a hetes cikk szerinti eljárás láthatóan nem vezet gyors eredményekre, ezért kötelező jellegű jogállamisági mechanizmus létrehozására van szükség, amely független módon, automatikusan és rendszeresen értékelné az EU minden tagállamát, és amelynek keretében súlyos problémák esetén szankciókat fogadhatnának el. A csúcsjelölt általmár felvetett eljárás ötlete egyébként nem új, sőt hónapok óta folyik róla az egyeztetés az uniós költségvetési tárgyalásokon.
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazott arról, hogy Magyarországon fennáll a veszélye, hogy rendszerszinten sérülnek az uniós szerződésben lefektetett értékek: a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a pluralizmus és a jogállamiság. Ezután a tagállamok kormányait tömörítő minisztertanácsba került az ügy, amelynek az a feladata, hogy további vizsgálatokat folytasson, és meghallgassa a magyar kormány álláspontját.
A jelentéstevő, Judith Sargentini többször kifejezte már az elégedetlenségét amiatt, hogy a tanács fél év alatt sem egyezett meg róla, hogy milyen formában és milyen menetrend szerint folytassa az eljárást. Az üggyel foglalkozó „általános ügyek tanácsa” ugyan többször is napirendjére tűzte a kérdést, de az eszmecsere eddig formalitásokról zajlott: például, hogy ha elindul a vizsgálat, meghívhatnak-e külső szakértőket a miniszteri ülésekre, és hogy részt vehet-e ezeken az üléseken az eljárást beindító Európai Parlament képviselője.
Az eljárás alapvetően akkor kerül csak az Európai Tanács elé, amennyiben ezt megállapítják a szakminiszterek.
A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az Európai Tanácsban, amit a szakértők kizártnak tartanak.