Tizenöt évre eltiltotta közhivatal viselésétől a közigazgatás átláthatóságáért felelős venezuelai hivatal Juan Guaidó ellenzéki vezetőt korrupció gyanújára hivatkozva. Elvis Amoroso, a hivatal elnöke a VTV venezuelai állami televízióban azt állította, hogy feltételezéseik szerint Guaidó adatokat „titkolt el vagy hamisított meg vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor jogosulatlanul jutott pénzhez nemzetközi és nemzeti szervezetektől".

Az ellenzéki többségű nemzetgyűlés vezetője, Juan Guaidó januárban ideiglenes elnöknek kiáltotta ki magát, és az Egyesült Államok vezetésével több mint 50 ország már őt ismeri el. Oroszország Kínához, Törökországhoz és Kubához hasonlóan Nicolás Maduro elnököt támogatja, akit viszont az ellenzék illegitimnek tart. A hadsereg viszont továbbra is Maduro mellett áll.

Amoroso szerint Guaidó nem tudott elszámolni a 2015 óta tett több mint 90 utazásának költségével, amely több mint 94 ezer dollár (közel 27 millió forint) volt. Az ellenzéki vezető ráadásul sokszor magánrepülőgéppel utazott. A hivatal szerint Guaidó külföldi utazásai során több mint 60 ezer dollárt (több mint 17 millió forintot) költött arra, hogy luxusszállodákban szálljon meg.

A közigazgatás átláthatóságáért felelős hivatal ezért úgy döntött, hogy „eltiltja mindenféle közhivatal viselésétől a törvény által biztosított maximális időtartamra" – mondta Amoroso az állami televízióban. Arra nem tért ki, hogy mikortól lép életbe a tilalom Guaidóval szemben, ugyanakkor jelezte, hogy az ellenzéki vezető pénzbüntetésre is számíthat. Ennek összegét azonban nem részletezte.

Guaidó bohózatnak nevezte az eltiltásáról szóló bejelentést, és utcai megmozdulásokat helyezett kilátásba. Kijelentette, hogy az Amoroso vezette hivatal nem is létezik, mert „annak elnökét csakis a venezuelai parlament nevezheti ki". Jelezte egyúttal, hogy Amorosót a Maduro-kormányzathoz hű alkotmányozó nemzetgyűlés, és nem a nemzetgyűlés (parlament) nevezte ki. Az alkotmányozó nemzetgyűlés felállításával Maduro az ellenzéki törvényhozást próbálta megkerülni.

Bár a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban 2015-ben, Maduro és a hozzá hű legfelsőbb bíróság gyakorlatilag megszüntette a parlament jogköreit, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre.

A venezuelai válsággal  podcastunkban is foglalkoztunk    részletesebben: