Csütörtök délután órákon át bizonytalan volt, hogy szavaznak-e brexitügyben a brit alsóház képviselői pénteken, és ha igen, pontosan miről. Végül az derült ki, amit többen már sejtettek, hogy Theresa May kormányfő kétszer nagy többséggel leszavazott teljes megállapodáscsomagjából
A KORMÁNY szétválasztotta MAGÁT A KILÉPÉSI MEGÁLLAPODÁST, ami a távozás feltételrendszerét fekteti le, jogilag kötelező érvényű, ÉS AZ AHHOZ KÖTŐDŐ POLITIKAI NYILATKOZATOT, AMI A JÖVŐBENI KAPCSOLATOK alapelveiről SZÓL vázlatosan, ÉS JOGILAG NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ.
Erre azért volt szükségük, mert a házelnök a múlt héten leszögezte: a parlamenti szokásjog alapján változatlan formában nem lehetne újra szavazni az elutasított megállapodásról. John Bercow a héten megismételte, hogy a kormány által benyújtani szándékozott indítványnak „át kell mennie ezen a teszten.”
Bercow csütörtökön este bejelentette, hogy a kormány által beadott indítvány megfelelt a kritériumoknak, ezért lehet róla szavazást tartani pénteken, és módosítókat is lehet kapcsolni hozzá. A képviselőknek azonban még el kell fogadniuk a kormány indítványát, hogy pénteken – amikor alapesetben csak korlátozottan működne az alsóház – egy extra ülésnapot tartsanak.
A tory képviselők közül többen is kifogásolták, hogy szerintük a két dokumentumot nem lehet így külön kezelni. A legnagyobb ellenzéki párt, a Labour képviselői azt is felemlegették, hogy May még januárban is azzal érvelt, hogy nem lehet szétválasztani a két dokumentumot, mert az EU is „csomagban" kezeli ezeket.
Viszont a kormány szerint az a fontos, hogy megfeleljenek az Európai Tanács elvárásainak. A Downing Street szerint a kilépési megállapodás megszavazása is biztosítaná, hogy életbe lépjen az EU által felajánlott május 22-ig tartó halasztásos opció.
A múlt heti EU-csúcson két halasztási lehetőséget ajánlottak fel Theresa Maynek. Ha átmegy brit idő szerint pénteken este 11-ig May dealje, akkor az Egyesült Királyság rendezett formában, annak feltételrendszere szerint lép ki az EU-ból május 22-ig. A kormány szerint a politikai nyilatkozattól leválasztott kilépési megállapodás ugyanezt a funkciót töltené be.
A BBC szerint azonban ennyire nem egyszerű a helyzet ebben az esetben sem, mert a brit törvények alapján csak a kilépési megállapodás megszavazása nem elég a teljes megállapodáscsomag ratifikálásához. Ezért a kormánynak vagy egy külön szavazást kellene később kiírnia a politikai nyilatkozatról, vagy pedig megváltoztatni a törvényt, hogy ez már ne legyen feltétel.
Ha harmadszor is leszavazzák Theresa Mayt pénteken, vagy nem is szavaznak a megállapodásról, akkor április 12-ig kap első körben haladékot Nagy-Britannia. Addig kellene eldönteniük, hogy rendezetlen kilépést, vagy további hosszabbítást szeretnének-e. A további hosszabbítás azt jelentheti, hogy EP-választásokat kell tartaniuk májusban. Ha nem lenne hosszabbítás, akkor április 12-én rendezetlen kilépés következne, és az EU már felkészült erre a lehetőségre .
Az alsóházi ügymenetért felelős tory Andrea Leadsom első csütörtök délutáni nyilatkozatai után csak találgatták, pontosan mi következik pénteken. Annyit lehetett tudni, hogy a kormány beadott egy indítványt a brexitmegállapodásról, amelynek a vitája majd magyar idő szerint este hatkor kezdődne.
„Az alsóháznak tudnia kell, hogy miről vitázik, és miről nem vitázik. Remélem, hogy a nap végére tisztábban látunk majd” – mondta akkor John Bercow házelnök. A csütörtök délutáni bizonytalan helyzetet jól szemléltette a BBC egyik parlamenti tudósítója, aki kiírta a Twitterre, hogy nem azért van zavar, mert az újságírók nem tudják, mi történik, hanem mert a kormányban sem értik, mi van.
A pénteken külön szavazásra bocsátott, 585 oldalas kilépési megállapodásban vannak a jogilag kötelező erejű kitételek. Így ebben szerepel az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás is, ami idáig a leginkább elfogadhatatlan volt a teljes megállapodást ellenző képviselők többségének. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.
Ezzel szemben a Theresa May és a másik 27 EU-ország vezetője által aláírt politikai nyilatkozat azt fekteti le nagy vonalakban, hogy az Európai Unió és Nagy-Britannia a brexit után is a lehető legszorosabb együttműködésben szeretnének létezni egymás mellett, különösen a biztonságpolitika és a kereskedelem területén. A vezetők ígéretet tesznek a 26 oldalas dokumentumban, hogy a kilépés után a lehető leggyorsabban ki fogják alakítani ennek az új együttműködésnek a kereteit.
Az előző két alkalommal, amikor a brit parlament Theresa May kilépési javaslatáról szavazott, akkor a kilépési megállapodásról és erről a politikai nyilatkozatról egyszerre mondtak ítéletet.
Azonban ha sikerül is kiírnia szavazást péntekre Maynek, továbbra sem látszik, hogy kellő számú képviselőt sikerült volna meggyőznie a korábban ellenkezők közül.
Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le az alsóházban a megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. A legutóbbi leszavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellene meggyőznie Maynek.
May a párton belüli ellenfeleit azzal is próbálta megnyerni, hogy szerdán belengette, kész lemondani, ha átmegy a megállapodása az alsóházban. Több kemény brexitpárti tory jelezte, hogy hajlandó megszavazni ezek után a dealt, mások azonban mereven elzárkóztak. Végül pedig a May parlamenti többségét 2017 óta biztosító északír unionisták is kijelentették, továbbra sem szavazzák meg a megállapodást.
Azonban más alternatíva mellett sem alakult ki többség. Az alsóháznak hétfőn sikerült magához ragadnia a kezdeményezést, és szerdán nyolc véleménynyilvánító szavazást tartott különböző brexitalternatívákról. Azonban mindegyiket leszavazták, továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött többség lenne az alsóházban.
A kormány arra játszhat, hogy a brexit eredeti, de már elhalasztott dátumán, március 29-én lényegében azt ajánlja a kemény brexitpárti toryknak, hogy vagy megszavazzák a kilépést pénteken, vagy pedig egy hosszú halasztással kell szembenézniük.
A brexit hétfő délelőtti állását podcastunkban is átbeszéltük:
(Borítókép: Theresa May az alternatív Brexit lehetőségek szavazásán a brit Parlamentben 2019. március 27-én. Fotó: Reuters Tv / Reuters)