Az Európai Unió bővítését, valamint a balkáni infrastruktúra fejlesztést és energetikai projektek megvalósítását támogató közös nyilatkozatot fogadtak el Románia, Bulgária, Görögország és Szerbia vezetői pénteken Bukarestben.
Viorica Dăncilă román, Alekszisz Ciprasz görög és Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök csúcstalálkozójának legfontosabb fejleménye, hogy a három résztvevő uniós ország vezetője üdvözölte a görög-macedón névvita lezárását, amely megnyitja az utat Észak-Macedónia uniós csatlakozása előtt is. Ciprasz a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, Görögország támogatja Észak-Macedónia integrációját az Európai Unióba.
A volt jugoszláv tagköztársaság 1991-ben nyerte el a függetlenséget, de integrációját hosszú időre megakasztotta, hogy a déli szomszéd Görögország kifogásolta a nevét - Makedónia ugyanis Görögország egyik régiója, az ókori makedónok pedig a hellén kultúrához tartoztak és görögül beszéltek, ellentétben a szláv macedónokkal. Az évtizedekig húzódó névvita idén februárban ért véget, miután mindkét ország ratifikálta a tavaly megkötött prespai megállapodást. Ennek értelmében Macedónia felvette az Észak-Macedónia nevet, Görögország pedig nem vétózta meg tovább az ország NATO-csatlakozását. A macedón kormány ezután a NATO-val aláírta a csatlakozási jegyzőkönyvet, és 2020-tól az ország a védelmi szervezet teljes jogú tagja lehet.
A most elfogadott bukaresti nyilatkozat azt jelzi, hogy a NATO csatlakozás után Észak-Macedónia az Európai Uniónak is a tagjává válhat, miután a görög vétó nem fogja tovább akadályozni a szervezet balkáni bővítését.
A "balkáni négyek" azt is leszögezték, hogy folytatják erőfeszítéseiket a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) délkelet-európai kibővítése érdekében, és kiemelt fontosságú projektnek tekintik földgázhálózataik összekötését, az észak-déli földgázfolyosó megépítésén és üzembe helyezésén.