Harmadszor szavaztak Theresa May brit kormányfő kilépési megállapodásáról a brit alsóházban: ezúttal 286-an voltak mellette, 344-en viszont továbbra is elutasították. Ugyan a számokból látszik, hogy Maynek a korábbi két óriási vereséghez képest sikerült megnyernie vele szemben álló tory képviselőket, de így is nagy különbséggel kapott ki. 34-en még mindig ellene szavaztak saját pártjából is, és a kormányát támogató északír unionisták sem álltak mellé.
Az EU-s távozás feltételrendszerét lefektető kilépési megállapodás pénteki elutasítása azt jelenti, hogy a múlt heti EU-csúcson felajánlott két halasztási opció közül a második lép életbe. Ha átment volna a megállapodás, akkor annak feltételrendszere szerint lépnek ki, miközben május 22-ig maradhatott volna az Egyesült Királyság az EU tagja.
Miután azonban elutasították, április 12-ig kapnak haladékot a britek.
Addig, de valójában már az április 10-re összehívott rendkívüli EU-csúcsig kell eldönteniük, mit szeretnének: rendezetlen brexitet – amit már többször is nagy többséggel elutasítottak véleménynyilvánító alsóházi szavazásokon –, vagy pedig hosszabb halasztást kérnek, de ebben az esetben európai parlamenti választásokat kellene tartaniuk májusban. Egy ilyen újabb halasztási kérelmet az EU 27 tagországának egyhangúlag jóvá kellene hagynia.
Péntek délután a font árfolyama zuhanni kezdett, mert a piacok tartanak egy rendezetlen brexit lehetőségétől, ami komoly káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de minden felkészülés ellenére az EU is megszenvedné.
A szavazással egy időben pénteken több brexitpárti tüntetést is tartottak a brit parlament épületénél. Ezen megjelent Nigel Farage, a UKIP volt vezetője is, aki a kilépés egyik leghangosabb támogatójaként már azt is jelezte, hogy újra elindulna EP-képviselőnek is, ha végül kapkodva lebonyolított EP-választásokat kellene tartaniuk.
Pénteken, a brexit eredeti, de már elhalasztott dátumán a korábbiaktól eltérően nem az egész megállapodáscsomagról, hanem csak a kilépési megállapodásról szavaztak, amiről leválasztották az ahhoz kapcsolódó politikai nyilatkozatot. Az 585 oldalas kilépési megállapodás fekteti le a távozás feltételrendszerét, és jogilag kötelező érvényű. A 26 oldalas, pénteken kihagyott politikai nyilatkozat vázlatosan foglalja össze a jövőbeni kapcsolatok alapelveit, és jogilag nem kötelező érvényű. (Ez azt jelentette volna, hogy ha átmegy a kilépési megállapodás, akkor is szükség lett volna még további szavazásra.)
Januárban az első szavazáson 230 fős, a márciusi másodikon 149 fős többséggel szavazták le az alsóházban a teljes megállapodást, amit az EU 27 másik tagországa már korábban jóváhagyott. Most May annyit tudott felmutatni pénteken, hogy ezt sikerült 58 képviselőre leszűkítenie, ez azonban még mindig tetemes különbség.
A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás volt a leginkább elfogadhatatlan a teljes megállapodást ellenző képviselők többségének, ez pedig a pénteken szavazásra bocsátott kilépési megállapodásnak a része volt. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.
A kormányfő a párton belüli ellenfeleit azzal is próbálta megnyerni, hogy szerdán belengette, kész lemondani, ha átmegy a megállapodása az alsóházban. Több kemény brexitpárti tory jelezte, hogy így már megváltoztathatja véleményét. Boris Johnson volt külügyminiszter és Jacob Rees-Mogg, a kemény brexitet pártolók vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy támogatni fogja May „rossz megállapodását", amivel továbbra is komoly fenntartásaik vannak. A korábban lemondott brexitügyi miniszter, Dominic Raab pedig úgy állt be délutánra a kilépési megállapodás mögé, hogy még délelőtt is nyilvánosan ellenezte azt.
Több másik tory azonban továbbra is ellenállt, és a May parlamenti többségét 2017 óta biztosító északír unionisták sem engedtek, mert nem sikerült változtatásokat kiharcolnia Maynek az EU-nál. Hivatalosan ellene volt a Labour, és a többi ellenzéki párt is, legfeljebb néhány kiszavazásban reménykedhetett a kormányfő.
Theresa May az újabb leszavazás után azt mondta, sajnálja az alsóház döntését, aminek súlyos következményei vannak. Szerinte bármilyen további halasztásnak világos célja kell, hogy legyen, és bele kell egyeznie a többi 27 EU-tagországnak is. Úgy látja, hogy innentől „szinte biztos", hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az EP-választásokon. May azt mondta, hogy a kormány továbbra is egy rendezett brexit irányába dolgozik majd, de „attól tartok elérjük ennek a folyamatnak a korlátait az alsóházban."
A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn azt kérdezte Maytől, hogy végre elfogadja-e: a képviselők nem kérnek a megállapodásából, mivel szerinte úgy tűnik, hogy akár további szavazásról sem tett még le. Szerinte az alsóház felelőssége, hogy valamilyen brexitalternatíva mögött többséget tudjon felmutatni. Ha pedig May nem képes alternatívát találni, akkor mennie kell. Egyébként pedig megint előrehozott választást követelt.
Diplomaták szerint az EU-ban sem várták, hogy pénteken átmenne May kilépési megállapodása, ami önmagában elég lett volna a május 22-i kilépési határidő aktiválásához.
Az Európai Bizottság sajnálatosnak nevezte a kilépési megállapodás leszavazását. Azt írták, hogy innentől a briteknek kell jelezniük április 12-ig, hogy mit szeretnének. Azonban a megállapodás sorozatos leszavazásával a rendezetlen kilépést valószínű forgatókönyvnek tartják április 12-én, az EU pedig teljes mértékben felkészül erre is.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy a pénteki alsóházi szavazás fényében úgy döntött, hogy április 10-re EU-csúcsot hív össze. Ezen dönthetné el az EU, hogyan reagál az Egyesült Királyság további halasztási kéréseire, vagy bármilyen új javaslatára.
Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök Michel Barnier-vel, az EU brexitügyi főtárgyalójával találkozott Varsóban. Utána azt mondta, hogy ő személy szerint arra is nyitott, hogy akár fél-egyéves hosszabbítást adjanak a briteknek az áprilisi csúcson. Leo Varadkar ír miniszterelnök is azt mondta, szerinte nyitottnak kell lenniük egy hosszabb halasztásra, ha a britek újra akarnák gondolni, milyen brexitet akarnak.
A pénteki szavazás után párton belüli ellenfelei megint May lemondását követelték, a kormányfőt támogató északír unionisták viszont arra szólították fel, hogy a halasztással kapott időt arra használja fel, hogy rendezze az ír tartalékmegoldás problémáját (amire két és fél évvel a brexitnépszavazás után sem sikerült semmilyen megoldást találni, az EU pedig nem is akarta újranyitni a kilépési megállapodásról szóló tárgyalásokat).
May a héten a lemondása belengetésével azért is taktikázhatott, mert ezzel azt mutathatta: ő hajlandó lenne erre az áldozatra is, miután viszont nem ment át a megállapodása, hiába a sokadik kínos helyzet, továbbra sem kötelező távoznia. Decemberben elbukott ellene egy bizalmatlansági indítvány a párton belül, ilyen formában egy évig semmiképpen nem lehet újra kihívni. Péntek este berendelték a minisztereket a miniszterelnökhöz, de a Sky News szerint nem azért, hogy May bejelentse a lemondását.
Viszont többen is azt találgatják, hogy May egy előrehozott választásra utalt-e, amikor a folyamat alsóházi korlátainak eléréséről beszélt. A Sky News szerint a Downing Street szóvivője négyszer sem zárta ki, hogy May ezzel a mondatával választásra utalt, de azt kijelentette, hogy ez nem lenne az Egyesült Királyság érdeke. „Meg kell várnunk, mi történik", amikor a képviselők új véleménynyilvánító szavazásokat tartanak alternatív javaslatokról hétfőn, mondta.
Egyelőre sokan bizonytalanok abban, mi lesz a brit kormány következő lépése. A képviselők viszont azt tervezik, hogy folytatják az alternatívák keresését, amit a héten már elkezdtek – habár első körben minden egyes alternatív javaslatot éppen úgy elutasítottak, ahogy May megállapodását most már háromszor is.
Az alsóháznak hétfőn sikerült magához ragadnia a kezdeményezést, és szerdán nyolc véleménynyilvánító szavazást tartott különböző brexitalternatívákról. Azonban mindegyiket leszavazták: a rendezetlen kilépést, egy megállapodásról szóló megerősítő népszavazást, a vámuniót is. Továbbra sincs olyan megoldás, ami mögött bármikor többség állt volna össze az alsóházban.
A konzervatívok közül nemrég kilépő Anna Soubry viszont már szerdán azt mondta, hogy ez egy többlépcsős folyamat, és a héten fel lehetett mérni, hogy melyik javaslatoknak van a legerősebb támogatottsága. A vámunióban maradásra 264-en, míg bármilyen megállapodáshoz szükséges megerősítő népszavazásra 268-an szavaztak.
Többen hétfőn ezekbe az irányokba folytatnák a vitát. Az már kiderült, hogy megint beadják szavazásra némileg módosított formában a kilépés visszavonását, mint végső biztosítékot is. Ha hétfőn sikerülne valamelyik verzió mögött többséget kiépíteni, akkor az jelezhetné, milyen irányban próbálhatnának meg kitörni a patthelyzetből.
Ehhez kapcsolódik, hogy Michel Barnier uniós főtárgyaló pénteken kijelentette, nyitottak arra, hogy egy vámuniós javaslatról tárgyaljanak, ha az Egyesült Királyság úgy döntene, ebbe az irányba akarja elvinni a brexitet. Ez azonban pont az a forgatókönyv, ami a kemény brexitpártiaknak teljességgel elfogadhatatlan.
Brit lapinformációk szerint ugyanakkor arra is van esély, hogy Theresa May negyedszer is nekifuthat a megállapodás elfogadtatásának.
Az újabb próbálkozás mellett szólhat, hogy az alsóház minden alkalommal kisebb többséggel utasította el a tervezetet, és a kemény brexit híveire egyre nagyobb nyomás nehezedik az idő múlásával, hiszen növekszik az esélye annak, hogy Nagy-Britannia hosszabb ideig bennragad az unióban.
Egy újabb szavazást azonban azért sem lenne egyszerű kiírni, mert már pénteken is azért kellett szétválasztani a kilépési megállapodást a politikai nyilatkozattól, hogy az megfeleljen a házelnök által említett több száz éves szokásjognak. Eszerint kétszer nem lehetne szavazni ugyanabban a formában a már elutasított megállapodásról.