Első helyre mindig az értékeknek kell kerülniük, az érdekek csak azokat követhetik. Ha a sorrend megcserélődik, az az értékek elvesztéséhez vezet, végül pedig a politikai és morális megsemmisüléshez, jelentette ki az MTI tudósítása szerint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) korábbi elnöke kedden Brüsszelben azon a rendezvényen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy tíz éve adták át az EP Antall József volt miniszterelnökről elnevezett épületszárnyát. Pöttering aláhúzta,
Antall József politikai örökségének megőrzése mindannyiunk kötelessége, ezek közé tartozik, hogy meg kell védeni az értékeinket.
Pöttering egyike annak az úgynevezett "három bölcsnek", akiket az Európai Néppárt azzal bízott meg, hogy értékeljék a Fidesz viselkedését. Nagy kérdés, Pöttering szavai mit jelezhetnek előre a jelenlegi magyar kormánypárt számára, hiszen a Néppárt bölcse korábban igencsak jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral, ám a Fidesz kontra Európai Néppárt (EPP) vita éppenséggel a jogállami értékek mentén robbant ki.
Megírtuk, a német Hans-Gert Pöttering Angela Merkel pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik tekintélyes veterán politikusa, 1999 és 2007 között az Európai Néppárt – Európai Demokraták (ENP-ED) frakcióvezetője, majd 2007 és 2009 között az Európai Parlament elnöke volt, 2010-től 2017-ig pedig a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítványt (KAS) vezette.
Nemcsak, hogy éppen Pöttering nevéhez fűződik a Fidesz bevitele a Néppártba, de 2010 után is sokáig védte a vele kifejezetten baráti kapcsolatot ápoló Orbán Viktort, ugyanakkor mindig is azon az állásponton volt, hogy az EU jogközösség, és a jogokat mindenkinek be kell tartania, nagy és kis államoknak egyaránt. Pöttering egyébként 2013-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjét is átvette Orbántól, rengeteg személyes és hivatalos találkozón fejezték ki egymás iránti szolidaritásukat, ugyanakkor az elmúlt hetekből nem találtunk a Fideszt érintő nyilatkozatot, amely egyértelműsítené, hogy jelenleg milyen állásponton van.
Pöttering elkötelezett Európa-párti, valódi kereszténydemokrata, ugyanakkor sokáig pártolta Orbán Viktort és a Fideszt, éppen ezért ő lehet a mérleg nyelve a végső döntésben, amely minden bizonnyal kétharmados arányú lesz.
A terv most mindenesetre az, hogy a bölcsek tanácsa személyes tapasztalatokat és információkat gyűjtene Magyarországon, néhány hónap, legkésőbb fél év múlva pedig jelentést állítana össze a politikai helyzetről és a Fidesz tevékenységéről. Ennek kapcsán azt is megírtuk, a Fidesz egy 130 oldalas dokumentumot állított össze a néppárti bölcseknek.
Hans-Gert Pöttering mellett felszólalt az ünnepségen Antonio López-Istúriz, az Európai Néppárt (EPP) főtitkára, Szájer József fideszes EP-képviselő, az EPP jogalkotásért felelős frakcióvezető-helyettese és Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára is.
A szóban forgó brüsszeli épület azért Antall József nevét viseli, mert az Európai Parlament épületeit olyan köztiszteletben álló politikusokról nevezték el, akik sokat tettek Európa egységéért, így esett a választás a rendszerváltás utáni időszak első miniszterelnökére Magyarországon, aki 1990 és 1993 között az MDF színeiben támogatta az Európai Unió-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást is.
Szájer József beszédében elmesélte, hogy a névválasztás idején Olajos Péter MDF-es EP-képviselővel egyértelműnek látták, hogy a nagy európai, nagy magyar hazafi, és nagyszerű kereszténydemokrata miniszterelnök megfelelő választás lesz. A névválasztás lehetőségét azzal magyarázta, hogy Joseph Daulnak, az EPP akkori frakcióvezetőjének nagy szüksége volt a magyar delegáció szavazataira, akiktől az így megszerzett befolyást arra használta, hogy magyar politikusról nevezzék el az épületet.
Az eseményt Antall Péter, Antall József fiának visszaemlékezése zárta, aki felidézte, hogy a kilencvenes években többet látta édesapját a híradóban, mint otthon. Arra pedig jól emlékszik, ahogy az írógépét használta, ami ma az épületben van kiállítva: „Az írógépen készült az érettségi tételem és apám kampányprogramja is” – mondta.