- derül ki egy írásos válaszból, melyet a Pentagon illetékes vezetője küldött meg a szövetségi képviselőháznak csütörtökön. Az MTI által idézett Mathias Winter szerint Finnország, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek is érdeklődik a lopakodó vadászgép iránt.

A NATO európai tagállamai vállalták, hogy bruttó hazai termékük (GDP) 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de a legtöbb ország - az amerikai kormányzat ciklusok óta tartó noszogatása ellenére - egyelőre nem teljesíti ezt az elvárást. 

Washington egyébként nem csak azért látna szívesen katonailag izmosabb szövetségeseket, mert akkor nem csak az ő vállain nyugodna mondjuk a Baltikum védelmének terhe, hanem azért is, mert az amerikai külpolitikára hagyományosan nagy befolyással lévő védelmi ipar szeretné felpörgetni az amúgy is óriási volument elérő fegyvervásárlásokat. A Lockheed Martin például a sok komplikációval terhelt, és igen költséges fejlesztésű ötödik generációs vadászgépét, az F-35-öst szeretné minél több országnak eladni. 

Belgium tavaly jelentette be, hogy öregedő F-16-osait az Eurofighter Typhoon helyett amerikai F-35-ösökkel fogja felváltani. Németország viszont több milliárd eurós fegyvervásárlási tenderén elbukott az amerikai harci repülő. Ennek ellenére Izraeltől Japánon át Ausztráliáig ma már sok amerikai szövetséges használja, vagy rendelte meg a típust - bár a 120 darabra szóló török megrendeléssel együtt 10 milliárd dolláros bevétel úszott el -, és nem elképzelhetetlen, hogy a márciusban belengetett magyar vadászerő-fejlesztési tervekben is szerepelni fog néhány, darabonként jelenleg 90 millió dollárba kerülő F-35-ös beszerzése.