Theresa May brit kormányfő kedden, egy nappal a szerdai rendkívüli EU-csúcs előtt Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz megy egyeztetni. Az EU-csúcson dől el, hogy kapnak-e újabb halasztást a britek, és hogy mennyi időre.
Miután már háromszor elutasították May EU-val kialkudott megállapodását a kilépés feltételrendszeréről, a britek a március 29-i eredeti határidő helyett április 12-ig, péntekig kaptak haladékot. Ha nincs elfogadott megállapodás, és a szerdai EU-csúcson nem kapnának újabb halasztást, akkor alapesetben pénteken rendezetlen brexit következne.
A brit miniszterelnök pénteken levélben kérte a brexit további elhalasztását Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől. May legfeljebb június 30-ig kérne halasztást, és azt is jelezte a levélben, hogy hajlandó kiírni az EP-választásokat is, de abban a reményben, hogy május 23-a előtt kilépnek az EU-ból, és ezzel lefújhatják a szavazást.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azt valószínűtlennek nevezte, hogy bármelyik tagország teljességgel elutasítsa a brit kérést, annak mértéke lehet igazán kérdéses. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanis a múlt héten rövid hosszabbítást csak akkor tartott lehetségesnek, ha április 12-ig elfogadják May kilépési megállapodását a brit alsóházban.
Tusk pedig a tagországokkal folytatott előzetes megbeszélések alapján egy rugalmas hosszabbításra akart javaslatot tenni. A rugalmas hosszabbítás (a brexithez hasonlóan máris elnevezett flextension) azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság a megadott egy éven belül bármikor kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben. A rugalmasabb hosszabbítás célja, hogy elejét vegyék annak, hogy az állam- és kormányfőknek egy-két hetente azzal kelljen foglalkozniuk, hogy London újabb és újabb rövid halasztást kér.
Bármilyen hosszabbításhoz az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges. A Merkellel és Macronnal tervezett találkozók indoklásaként a Downing Street azzal érvelt, hogy May már előre jelezni akarja, hogy miért kéri a hosszabbítást, hogy minden simán menjen a csúcson. Más EU-s vezetőkkel telefonon beszélhet még szerda előtt.
Szerdán még lehet kérdezni Maytől az alsóházi ülésen, aztán utazik el Brüsszelbe a rendkívüli EU-csúcsra. Brüsszel várhatóan egy világos stratégiát kér majd Maytől a továbbiakra nézve, mielőtt beleegyezne halasztásba.
May berlini és párizsi útját azonban még keresztülhúzhatja, ha a múlt héten az alsóházban egy nap alatt, mindössze egy szavazatos többséggel elfogadott törvényjavaslat hétfőn este átmegy a lordok házában is, és ezzel törvényi erőre emelkedik.
Ez alapján ugyanis Maynek már várhatóan kedden szavazásra kellene bocsátania az alsóházban, hogy milyen távra kér hosszabbítást az EU-tól. Az erről szóló indítványhoz pedig módosítókat is lehetne csatolni. A törvényjavaslat alapján emellett, ha az EU egy May által kérttől eltérő dátumot ajánlana fel, arról is alsóházi szavazást kellene kiírni a kormánynak.
May a múlt héten tárgyalásokat kezdett az ellenzéki Munkáspárt vezetőjével, miután az elmúlt hónapok kudarcai után világossá vált, hogy a kormánypártokon belül nem tud többséget teremteni az EU-val megkötött kilépési megállapodása mögött.
A kilépési feltételeken, vagyis a kilépési megállapodáson nem lehet változtatni, ezt az EU többször is kikötötte, és Theresa May is elismerte a pénteki levelében. Ezeket a feltételeket viszont a brit alsóház háromszor is leszavazta. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy ha megállapodik a kilépési megállapodáshoz kapcsolt jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat megváltoztatásáról az ellenzékkel, akkor cserébe – negyedszer – már támogatni fogják ezeket a kikötéseket.
May a Corbynnal folytatott tárgyalásokon azt szerette volna, ha még az EU-csúcs előtt megszületne egy olyan közös javaslat a Munkáspárt vezetőjével a jövőbeni kapcsolatokról, amiről szavazhat az alsóház. Ha pedig Corbynnal nem tudnak ilyenről megállapodni, akkor több opcióról is megszavaztatná a képviselőket. Nem tudni, hogy ez még kedden megtörténne-e, de May azt ígérte, hogy a kormány kész lesz tartani magát az alsóház álláspontjához.
A Jeremy Corbynnal folyó megbeszélések azonban holtpontra futottak pénteken, miután a Labour azzal vádolta a kormányt, hogy nem hajlandó lényegi változtatásokra a politikai nyilatkozatban. A Munkáspárt alapvetően egy vámuniós javaslatot szorgalmazott. A hétvégén nem voltak további egyeztetések, de May egy videóüzenetben azt mondta, hogy mindkét oldalnak kompromisszumot kell kötnie. Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány brexitügyi miniszterjelöltje is azt mondta, hogy kapcsolatban maradtak, várják, hogy a kormány hétfőn ajánl-e új javaslatot.
Közben több párton belüli ellenfele is támadja Mayt, amiért tárgyalásokat kezdett a Munkáspárttal. May ellen hivatalos bizalmatlansági indítványt egy éven át nem lehet benyújtani a párton belül, miután decemberben túlélt egyet, azonban a keményvonalas brexitpárti toryk egyik hangadója, Mark Francois azt mondta, hogy véleménynyilvánító szavazást kellene tartaniuk a kormányfőről.