Megkezdődtek vasárnap a finn parlamenti választások. A legvalószínűbb, hogy a balközép szociáldemokraták nyerik majd a választást, de az kérdés, kivel kötnének utána koalíciót. A szavazást megelőző hetekben a bevándorlás- és EU-ellenes Finnek Pártja (volt Igazi Finnek) népszerűsége is nőtt. Az egészségügyi reform botrányába belebukott legnagyobb kormánypárt viszont már a negyedik helyre csúszott vissza az utolsó felmérésekben.
A 2019-es választások legesélyesebb pártjainak fő témái a kampányban
az egészségügy, a szociális rendszer reformja és a bevándorlás voltak.
A választási kampányt alapvetően határozta meg, hogy egy hónappal ezelőtt, márciusban a hatalmon lévő koalíciós kormány lemondott. A centrumpárti miniszterelnök, Juha Sipilä erről azt mondta, nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat. Az előrejelzések szerint a szociális és egészségügyi rendszerek fenntartására 2035-re évi 26,5 milliárd eurót (kb. 8500 milliárd forintot) kell majd fordítani a mostani 18,7 milliárd helyett.
A Reuters szerint az egészségügy egyik problémás területe az idősgondozás, ami a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalmában különösen fontos kérdés. A finn sajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy az otthonokban nincs elég nővér, az időseket gyakran botrányos körülmények között tartják, néha egész éjszaka használt pelenkáikban hagyják őket. A hatóságok néhány magánotthont be is zártak a benti körülmények és az idősek elhanyagoltsága miatt.
A köztársasági elnök elfogadta a Centrumpárt, a Nemzeti Koalíció Pártja és a Kék Reform párt kormánykoalíciójának lemondását, de azt kérte, hogy ügyvivő kormányként folytassák az április 14-i parlamenti választásokig.
Az idősotthonokat érintő botrány is szerepet játszhat abban, hogy ellenzékben eltöltött évek után a Finn Szociáldemokrata Pártnak esélye van megnyerni a szavazást, és újra kormányra kerülni (utoljára 1999-ben nyerték meg a választásokat). A párt valójában már egy éve vezet a felmérésekben, az Yle közszolgálati adó szerint pedig ez volt a választás előtti utolsó állás:
A Reuters által megkérdezett választók a szociáldemokratáktól várják az egészségügyi megváltást. A párt programjában többek között azt ígérte, hogy megemelik az adókat, megálljt parancsolnak az előző kormány által megkezdett egészségügyi privatizációnak, valamint emelik a leginkább rászorulók nyugdíját.
„Erősíteni kell a jóléti társadalmat, ehhez pedig pénzre van szükség" – mondta a szavazás előtt a párt vezetője, a volt szakszervezeti vezér Antti Rinne. Szerinte lesz pénz az idősek ellátására, az adóemelés pedig a finn társadalmon belüli egyenlőtlenségeket is segít csökkenteni. Petteri Orpo pénzügyminiszter viszont felelőtlennek nevezte a gazdasági elképzeléseit.
A legutolsó felmérések szerint a második legnépszerűbb párt több mint 16 százalékkal a szélsőséges nézeteket valló, nacionalista, bevándorlás- és EU-ellenes Finnek Pártja. A Sipilä kormánykoalíciójában szerepet kapott párt 2017-ben kettészakadt, így alakult meg a másik, kevésbé szélsőséges feléből a Kék Reform párt, ami kormányon maradt, míg a Finnek Pártja ellenzékbe ült át.
A szakadás azután jött, hogy a Finnek Pártjának Jussi Halla-aho lett az elnöke, aki azt szorgalmazza, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból, emellett kampányának fő témája a korábbinál is hangsúlyosabban a bevándorlásellenesség lett. Februárban azzal vádoltak meg meg egy évek óta tartózkodási engedéllyel rendelkező bevándorlót, hogy szexuálisan zaklatott két fiatal lányt Oulu városában.
A populista párt programjában szerepel még egyébként az üzemanyagadó és az energiaadó csökkentése is. A párt emellett azzal is érvel a klímaváltozásról szóló vitában, hogy nem kellene jobban csökkenteniük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, mint más országoknak. A pártot február végén még csak 13 százalékra mérték, onnan jött fel a második helyre. Finnországban azonban minden bizonnyal sokpárti koalíció tud csak kormányt alakítani, és
A TÖBBI NAGYOBB PÁRT TELJESEN KIZÁRTA A KOALÍCIÓRA LÉPÉS LEHETŐSÉGÉT A FINNEK PÁRTJÁVAL.
A felmérések szerint a választások előtt harmadik helyen állt a népszerűségi létrán a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja. Ők inkább a nagyvárosokban és a tehetősebb választók körében népszerűek. A párt programjában többek között a személyes szabadságot és felelősséget, a demokráciát, az egyenlő jogokat, az oktatás fontosságát hirdeti, kiáll a melegek jogaiért és a multikulturalizmusért. Közben hangsúlyozza a nemzeti hagyományok és kultúra megtartásának fontosságát is.
A Nemzeti Koalíció Pártja jobban jött ki a kormány lemondásából, mint a negyedik helyen álló jobbközép Centrumpárt, ami 14 százalékon állt az utolsó felmérésekben, de azért harcban volt a harmadik helyért. Az MTI szerint Sipilä az elmúlt években megakadályozta Finnország további eladósodottságát, amivel sikerült a 2015-ig tartó hároméves recesszióból kihúznia az országot. Tavaly tíz év óta először csökkent a magas államadósság. Azonban ehhez népszerűtlen munkaügyi reform, és a munkanélkülieket célzó megszorítások is kellettek.
Minden bizonnyal erősödni fognak 2015-ös eredményükhöz képest a Zöldek, akik a klímaváltozás elleni küzdelem mellett többet költenének az oktatásra.
A felmérések alapján akárhogy alakul, a finn parlamenti választások után kemény koalíciós tárgyalások jöhetnek. 2011-ben például két hónapig tanakodtak, mire sikerült felállni a kabinetnek. Sipilä a szomszédos Svédországot is példaként említette a várható koalíciós alkudozások előtt. Ott négy hónapba telt a szeptemberi választások után, hogy felálljon az új kormány.
Külföldi lapok és elemzők szerint többféle forgatókönyv is lehetséges, de ehhez mindenkinek előbb vissza kell vennie a kampány harcos retorikájából:
Abban láthatóan megegyeznek a találgatások, hogy a felméréseket vezető szociáldemokraták adhatnák a miniszterelnököt.
Azért sem mindegy, meddig tartanak a koalíciós egyezkedések, mert a második félévben Finnország fogja átvenni az EU soros elnökségét is. A finn parlamenti választások után pár héttel pedig jönnek az európai parlamenti választások is.
Ilyen egybeesés utoljára 1999-ben volt Finnországban. Akkor a pártok annyira a hazai választásokra fókuszáltak, hogy a pártelnökök jobbára a független jelölteknek engedték át az európai parlamenti választások kampányát, így a választók nem láthattak nagy neveket a listákon. Akkor 31 százalék ment el szavazni, ami azóta is a legalacsonyabb részvételnek számít az országban.
Mivel a koalíciós tárgyalások elhúzódhatnak, ezúttal is kisebb figyelmet kaphatnak az EP-választások. Ebből pedig akár még profitálhatnak is pártok, például a Finnek Pártja, ami nagyon készül a májusi szavazásra is. Április 8-án húsz helyett négy párt jött össze azon a milánói összejövetelen, ahová Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes a Brüsszel-, bevándorlás- és elitellenes pártokat hívta.
Ebből egyik a Finnek Pártja volt.
Ott volt még Salvini Északi Ligája, a német Alternatíva Németországnak (AfD) és a Dán Néppárt.
Főbb források: Express, Reuters , Politico, Bloomberg, yle.
(Borítókép: A Finnek Pártjának elnöke, Jussi Halla-aho, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Antti Rinne, a Centrumpárt elnöke, Juha Sipila, a Zöldek Ligájának elnöke, Pekka Haavisto, és a Nemzeti Koalíció Pártjának elnöke, Petteri Orpo egy televíziós vitán Helsinkiben 2019. április 2-án. Fotó: Lehtikuva / Reuters.)