Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között - írja az MTI.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél, a RIA Novosztyinak adott interjút, amelyben élesen bírálta a NATO-t. 

 A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából 

A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt a szerinte NATO-tól jövő döntést, hogy katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Mejegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Szerinte a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban, és Moszkva NATO-val való mostani viszonya a hidegháborúra emlékeztet.

Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd

Grusko szerint a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol. 

Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik. 

Grusko szerint a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Szerinte ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját kivételességéről és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. 

A diplomata kifogásolta, hogy a NATO példátlan aktivitást tanúsít az orosz határoknál, amit az orosz agresszió feltartóztatásának nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de  nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való  diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak.