Hétfőn este hét óra előtt kigyulladt Párizs egyik legfontosabb nevezetessége, az évi 13 millió látogatót vonzó Notre-Dame székesegyház. Azt már a hatóságok megerősítették, hogy baleset és nem szándékos gyújtogatás okozhatta a tüzet, mindez pedig összefügghet az épületen korábban megkezdett felújítási munkálatokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne keresnék meg a felelősöket. Még javában oltották a lángokat a tűzoltók, amikor a párizsi ügyészség bejelentette: gondatlanságból elkövetett károkozás miatt indított nyomozást. A helyszínen dolgozó építőmunkásokat kihallgatják.
A lángokat hétfő estétől hajnalig több száz tűzoltó igyekezett megfékezni. Sokáig az sem volt biztos, nem pusztul-e el teljesen Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza.
A rendőrség az oltás elején kiürítette a környéket, nagyjából ezer ott lakót evakuáltak, valamint mindenkit arra kértek, hogy kerüljék a mentés ideje alatt a környéket. Ennek ellenére rengeteg kíváncsiskodó fotózott, videózott a helyszínen, a rendőrök emiatt utcákat zártak le. Erre nem csak amiatt volt szükség, hogy megkönnyítsék a tűzoltók munkáját. Sokáig az is benne volt a pakliban, hogy az egyébként intenzíven terjedő tűz nemcsak az épület még nem égő részét, de a környéket és az ott tartózkodó emberek testi épségét is veszélyeztetheti. Az oltás alatt aztán többen csoportosan a templom felé térdeltek, közös imádságot tartottak, és egyházi énekeket énekeltek. (Miközben a székesegyház tetőszerkezete égett, többen élőben közvetítették a tűz pusztítását a Youtube-on, ami viszont magyarázatként a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra hivatkozó linkeket pakolt a párizsi képsorok alá, és az egészet egészen egyszerűen álhírnek minősítette. A Youtube a saját, álhírek elleni algoritmusát tette felelőssé ezért.)
A tűzvész helyszínére még hétfő este kivonultak a francia kormánytagok. Macron elnök lemondta az estére tervezett, a sárgamellényes tüntetőkhöz intézett beszédét a tűzre hivatkozva. De a helyszínre sietett a párizsi főügyész mellett Anne Hidalgo polgármester, Edouard Philippe kormányfő, valamint az államfő felesége, Brigitte Macron is.
Miközben a lángokat oltották, egy különleges alakulat azon dolgozott, hogy minden lehetséges műalkotást a lehető legteljesebb formában meg tudjanak menteni. Az este folyamán egymással ellentétes hírek is megjelentek arról, hogy mennyire van veszélyben az épület belseje, de végül kiderült: a szent tárgyak nem voltak veszélyben, a műtárgyakat sikerült kimenteni. A töviskoronát is megmentették, és szerencsére az a tizenhat szobor sem rongálódott meg, amelyek a később ledőlt csúcs körül voltak, mivel azokat éppen a múlt héten szállították el renoválásra.
ÖSSZESSÉGÉBEN a katedrálist súlyos kár érte, aminek az értéke felbecsülhetetlen. Évekbe fog telni a helyreállítása.
A tűzben beomlott az épület csúcsa, a négyezeti huszártorony. Erről a reimsi érsek azt nyilatkozta, hogy azért szimbolikus, mert a csúcs egy „Isten felé nyújtott ujjat jelképezett”. És bár az épület főszerkezetét megmentették, de a helyzet ettől még bizonytalan. A huszártorony összedőlése és a tetőszerkezet kétharmadának leégése mellett a kereszthajó egy része is megsemmisült.
A tűz erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy éjfélkor még tartott a kétharmadrészt megsemmisült tetőszerkezet oltása – igaz, addigra már alábbhagyott a lángok intenzitása.
Így nézett ki az épület, amikor a legintenzívebben égett:
#NotreDame: Vidéo exclusive en immersion pic.twitter.com/JYof8g9ncc
— Thomas G. Savage (@thomasgsavage) 2019. április 15.
Azt már éjfél körül tudni lehetett, hogy megmenekül a Notre-Dame, arra viszont nagyjából hajnal háromig várni kellett, hogy a párizsi tűzoltóság bejelentse: teljesen megfékezték a tüzet. Hajnalban már csak azon kellett dolgozniuk a tűzoltóknak, hogy lehűtsék a katedrális tetőszerkezetének felhevült részeit.
Még kedd reggel is több mint száz tűzoltó dolgozott a helyszínen.
Voltak az épület eloltása óta is kisebb fellángolások, ezeket rögtön elfojtották.
Ezenfelül az épület állapotának felmérése lesz az elsődleges feladat. Statikusokkal, szakértőkkel és építészekkel beszélik át, hogy stabil-e az épület szerkezete ahhoz, hogy a tűzoltók belül is nagyobb erőkkel folytassák munkájukat. Arról egyelőre nincs információ, hogy a templom belsejében mekkorák a károk, ahogy arról sem, hogy az épület nem mozdítható részeinek vagy épp az orgonának a sorsa mi lett. Mindenesetre a belső pusztítást bemutató hivatalos és nem hivatalos képek is felkerültek a netre.
Emmanuel Macron francia elnök dicsérte a tűzoltókat, akik mindent megtettek a katedrális ikonikus homlokzatának és tornyainak megmentéséért. „A bátorságuknak köszönhetően sikerült elkerülnünk a legrosszabbat, a teljes pusztulást" – mondta a többi között Macron, aki egyúttal a székesegyház újjáépítését ígérte a francia népnek.
A tűzvész után nemzetközi gyűjtést szerveznek az újjáépítést segítendő. François Pinault milliárdos és fia, François-Henri Pinault bejelentette: 100 millió euróval, azaz körülbelül 35 milliárd forinttal támogatja az újjáépítést. A szegedi önkormányzat tízezer eurót (mintegy hárommillió forintot) ajánlott fel.
A katolikus egyház vezetői már tavaly sürgették a 850 éves gótikus épület felújítását, miután kritikus állapotba került, amikor nagyobb repedéseket fedeztek fel. Az épület állapota minden bizonnyal a légszennyezés következményeként kezdett romlani. A BBC korábban forgatott a felújítást sürgető Michel Picot-val, aki többek között megmutatta azokat az elemeket is, amelyeket fával kellett pótolni, mert félő volt, hogy rászakadnak a járókelőkre. Részben ezért csak elektromos járművekkel lehetett az elmúlt hónapokban a környéken közlekedni.
A katedrális alapkövét 1163-ban rakta le III. Sándor pápa, a székesegyházat 157 éven keresztül, 1320-ig építették. A francia forradalom idején majdnem elpusztult, majd 1845 és 1878 között az eredeti tervek alapján újjáépítették. Az épület orgonája 7800 sípból áll, többször felújították, és a mai napig működik. A katedrális hossza 128, szélessége 41, ikertornyainak magassága pedig 63 méter.