Fontos döntéseket hozott a német nagykoalíciós kormány az elutasított menedékkérők kitoloncolása érdekében, írja a Süddeutsche Zeitung. Mint Horst Seehofer német belügyminiszter elmondta: 2018-ban 236 000 ezer kitoloncolásra váró ember élt Németországban. Közülük mindössze 25 ezer embert tudtak visszavinni hazájába, a kitoloncolás 31 ezer esetben hiúsult meg valami miatt. (A 236 ezer ember nagyobb része elutasított menedékkérő, kisebb részük olyan külföldi, akinek lejárt a vízuma vagy tartózkodási engedélye). A most meghozott döntésekkel ezt a folyamatot szeretnék hatékonyabbá tenni.

Az eddigi tapasztalatok szerint a kitoloncolásokat sokszor azért nem tudták végrehajtani, mert az érintetteknek különböző nevekre kiállított személyi okmányai voltak. Ezeket az embereket a tervek szerint a "kitoloncolásra váró bizonytalan identitással rendelkező személy" kategóriájába sorolják. A hatóságok különböző szankciókat alkalmazhatnak velük szemben: nem vállalhatnak munkát, csak a kijelölt lakhelyükön lakhatnak és pénzbírságot is kaphatnak.

A kiutasítottakat a hazautaztatása előtt a jövőben egyszerűbb feltételekkel vehetik őrizetbe a hatóságok. A 14 napos őrizetbevétel arra szolgál, hogy az érintettek személyazonosságát tisztázni tudják, és jelen legyenek minden ehhez szükséges hatósági ellenőrzésen. Aki már korábban kivonta magát a kitoloncolás alól, azt biztonsági őrizetbe helyezhetik.

A bűncselekményeket elkövetők közül eddig az egy évre vagy annál hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyeket toloncolták ki. A kormány javaslata szerint a jövőben már a hat hónapos börtönbüntetésre ítélt személyeknek is számolniuk kell az országból való kiutasítással. 

Civil szervezetek és szakszervezetek élesen tiltakoztak amiatt, hogy a kiutasított menedékkérőket nem bűncselekmény, hanem a tervezett kitoloncolás miatt fosszák meg szabadságuktól. Kifogásolták azt is, hogy ezeket az embereket  hely hiányában köztörvényes bűnözőkkel együtt tartsák fogva. Horst Seehofer erre azt mondta: az európai uniós jogszabályok lehetőséget adnak a mozgás szabadságának korlátozására vonatkozó szabály ideiglenes felfüggesztésére, a kitoloncolásra várók pedig nem fognak érintkezni elítélt bűnözőkkel.

A visszaeső bűnözőknek életük végéig megtilthatják, hogy valaha is visszatérjenek Németországba. Aki nem utasítható ki az országból (a fogadó ország együttműködésének hiányában), azt az eddiginél szorosabb megfigyelés alatt tarthatják a hatóságok.

Horst Seehofer belügyminiszter fontos új hatósági eszköznek nevezte, hogy csökkenthetik azoknak a menedékkérőknek a szociális ellátásait, akik nem mutatják be okmányaikat, dokumentumaikat, elhallgatják egyéb pénzügyi forrásaikat, késve nyújtják be menedékkérelmüket vagy nem működnek együtt a német hatóságokkal. A szociális ellátások megvonása mögött elsősorban az áll, hogy sok olyan ember van, aki másik európai országban már menekültstátuszt kapott, de továbbutazott Németországba. Ők a jövőben legfeljebb ahhoz kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az országba, ahol menekültstátuszt kaptak, mondta a német belügyminiszter.

A kabinet ülésén a munkaügyi és szociális minisztérium két javaslatát is elfogadták és a törvényhozás elé terjesztették. Az egyik csaknem valamennyi kategóriában csökkentené a menedékkérőknek járó pénzt.  Az egyedülálló felnőttek esetében például a szabadon elkölthető készpénzjuttatás értékét ugyan az eddigi havi 135 euróról (44 ezer forint) 150 euróra emelik, az egyéb ellátások összértékét viszont 219 euróról 194 euróra csökkentik. A teljes támogatás értéke így 354 euróról 344 euróra csökken. A másik javaslat a Németországban élő valamennyi külföldire vonatkozik, szélesíti a részvétel lehetőségét a nyelvi és társadalomismereti órákból álló, úgynevezett integrációs kurzusokon, más csoportok mellett a menedékkérőknek is.