Az állandó ellenőrzés alatt tartott Szent Péter-bazilikát és a többi római bazilikát nem fenyegeti a párizsi Notre-Dame-ot sújtotthoz hasonló katasztrófa Paolo De Angelisnek, Vatikánváros tűzoltóparancsnokának a szerdai olasz sajtóban megjelent nyilatkozata szerint.
Paolo De Angelis az MTI összefoglalója szerint azt mondta, hogy a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem. A világ legnagyobb katolikus temploma elsősorban kőből és más, sűrített építkezési anyagokból épült. Ennek ellenére a tűzeset nem számít teljesen kizárhatónak, ezért a bazilika egészét füst- és tűzjelző szenzorok ellenőrzik. Az érzékelőket napi 24 órában a Vatikán Állam területén található tűzoltó-parancsnokságból tartják megfigyelés alatt.
A 34 fős vatikáni tűzoltócsapat felügyeli a 0,44 négyzetkilométeres Vatikánváros egészét: a Szent Péter tértől az apostoli palotákon, a vatikáni könyvtáron és múzeumokon át a vatikáni hivatali épületekig. A tűzoltóparancsnok beszámolója szerint a Vatikán területén 5 ezer tűzoltókészülék működtethető:
a vatikáni tűzvédelmi megoldások között szerepel a vízzel, habbal és gázzal való oltás lehetősége is. A rendelkezésre álló tömlők összhossza pedig eléri a 30 kilométert.
A vatikáni tűzoltók hatáskörébe tartozik az olasz főváros többi nagy bazilikája is: a lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore, a római falakon kívüli Szent Pál és a Santa Croce in Gerusalemme-bazilika is. Hiába találhatók a pápai államon kívül, ezek a bazilikák vatikáni felségterületnek számítanak.
Paolo De Angelis hangsúlyozta, hogy a római bazilikák építéséhez általában kevés fát használtak. Ahol mégis faszerkezetet emeltek a templomhajók fölé, ott a fát tűzálló anyagokkal kezelik, és ide is számtalan érzékelőt szereltek fel.
A vatikáni tűzoltók hat járművel tudnak mozogni a Vatikán és Róma területén, köztük egy tűzoltási feladatokra átalakított, rendkívüli terepen is alkalmazható quad is van, amellyel a szűkebb római utcákba tudnak mozogni.
Modernizálják a bécsi Stephansdom tűzvédelmi rendszerét - írta az osztrák sajtó Toni Faber esperest idézve szerdán, két nappal a Notre-Dame-ban pusztító tűz után. Mint mondta: a párizsi esettől függetlenül úgy döntöttek, hogy tűzjelző készülékeket telepítenek a katedrális tetőszerkezete alá.
Toni Faber emlékeztetett arra, hogy a Stephansdom 1945. április 12-én kiégett. Ezt követően a fa tetőszerkezetet acélra cserélték, és a belső teret is speciális tűzvédelmi rendszerrel látták e.
Az esperes megismételte, hogy a Stephansdomban nem kell olyan súlyos tűztől tartani, mint amilyen Párizsban pusztított. Hozzátette: a Stephansdomnak nincs tűzbiztosítása, az ugyanis elképzelhetetlenül sokba kerülne.
Kiegészítő tűzvédelmi ellenőrzések zajlanak a lengyelországi műemléképületekben - közölte szerdán Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter, aki szerint mindenekelőtt a régi templomokban áll fenn fokozott tűzveszély.
Brudzinski az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozott a párizsi Notre-Dame-székesegyházban hétfőn pusztító tűzvészről. Arra a kérdésre, hogy a lengyel műemlékekben megfelelő-e a tűzvédelem, a miniszter úgy válaszolt, hogy "biztosan nem". Az előző években végrehajtott ellenőrzések alapján a templomok esetében akár 80 százalékos "reális veszélyről" lehet beszélni - fűzte hozzá.