Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a sokat vitatott nyelvtörvényt, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek és a magyar kormány, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.
A törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.
A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett hozzá a második olvasatban történő tárgyalásához. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.
A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
A múlt vasárnap, a szavazatok 73,2 százalékával megválasztott Volodomir Zelenszkij szóvivője hétfőn azt mondta, Zelenszkij csapata szerint is az egyetlen államnyelv Ukrajnában az ukrán, azonban a nyelv fejlesztéséről teljesen más elképzeléseik vannak, mint ami a nyelvtörvény tervezetében áll.
A módszereknek inkább ösztönzőeknek kell lenniük, mert az hatékonyabb, mint a korbács.
A legkorábban egy hónap múlva életbe lépő törvényt az elnöknek kell aláírnia. Petro Porosenko ugyan vereséget szenvedett a vasárnapi választáson, ám ő van hivatalban és korábbi nyilatkozatai szerint kész is aláírni, mielőtt a 73 százalékos többséggel megválasztott - orosz anyanyelvű - Volodimir Zelenszkij hivatalba lépne. Igaz, ezt még a választások előtt nyilatkozta, de a jogi lehetősége megvan rá.
Ugyanakkor a törvény elfogadása után Zelenszkij a Kárpátalja.ma híre szerint az mondta,
az elnöki posztba történő kinevezésemet követően alaposan megvizsgáljuk a törvényt, hogy az megfeleljen minden ukrán állampolgár alkotmányos jogainak és érdekeinek. Az elemzés eredményeinek figyelembevételével, a lakosok érdekeit szem előtt tartva hozom meg a döntésemet Ukrajna elnökeként.
A magyar kormány részéről legutóbb az Európa Tanácsban szervezett április 9-ei kerekasztal-beszélgetésen érte kritika az ukrán nyelvtörvényt. Akkor Németh Zsolt fideszes politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta,
az ukrán nyelvtörvény abszurditásokat tartalmaz, a magánélet területére akarja száműzni a kisebbségi, köztük magyar nyelvet.
Ezért Németh azt mondta, az lenne a legjobb a helyzet kezelésére, ha az ukrán parlament leállítaná a nyelvtörvény vitáját, és megfogadnák az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsát, Dunja Mijatovic ugyanis egyértelműen felszólította Kijevet arra, hogy nyújtsa be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várja meg annak kialakított álláspontját és csak ezt követően kerüljön sor a törvény elfogadására.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke akkor Strasbourgban azt mondta, elfogadhatatlan, hogy a tervezett ukrán nyelvtörvény felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát, ezért egyeztetést folytatott Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával.
A törvény szerint a bíróságon, a hadseregben, a hivatalos szervekben, a választásokon, a reklámokban kötelező lesz az ukrán nyelv. Azonban a szöveg azt is kimondja, hogy a krímitatár és más őshonos népek nyelveire egy kiegészítő törvény vonatkozik majd, amelyet fél év múlva nyújtanak be. Ez elvileg érinti a magyar, a román és a lengyel nyelvet is.
Kárpátalján hivatalos körök többször jelezték Kijevnek az oktatási törvény kapcsán is, hogy más elbírálás alá kellene esniük az EU hivatalos nyelveinek. Ezzel kihúznák a törvényméregfogát. Kijev egyelőre nem mutatott hajlandóságot erre.
A fél éves ígéret valószínűleg nem tartható, októberben parlamenti választások lesznek Ukrajnában és nagyváltozás várható, hiszen az új elnök pártja a felmérésekben a legnépszerűbb, viszont még nincs is a parlamentben. A kiegészítő törvény benyújtása így valószínűleg már rá és a várhatóan nagy számú frakciót alakító Nép Szolgálatában (SZN) nevű pártra vár.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának úgy nyilatkozott a nyelvtörvény elfogadásával kapcsolatban: a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.
Azt reméljük, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva és a megoldáskeresés szándékával tisztázni tudjuk majd az új, elsöprő többséggel megválasztott elnökkel a magyar nemzeti közösség jogait érintő jogszabályok nyomán előállt helyzetet
- fogalmazott a miniszter. Szerinte az új ukrán elnök első megnyilatkozásai akár bizakodásra is okot adhatnak, ezért a hivatalba lépése után "minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatát helyreállítsuk", és visszaálljon az a korábbi időszak, amikor kifejezetten pozitívan lehetett nyilatkozni a két ország viszonyáról.