Vasárnap reggel 9 órakor kezdetét vette a spanyol demokrácia történetének 14. parlamenti választása. A választók este 20 óráig adhatják le szavazataikat az ország 8131 településén és városában, több mint 23 ezer helyszínen, írja az MTI.

36,9 millió spanyol választópolgárból több mint 2 millióan külföldről szavazhatnak, a legtöbben, több mint 420 ezren Argentínából. A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint a szavazás zavartalanságát több mint 92 ezer rendfenntartó biztosítja ezen a napon országszerte.

A spanyol választók 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról döntenek. 

A legutolsó, a kampánycsend előtt öt nappal nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint, amelyet a GAD3 intézet készített az ABC című konzervatív napilap számára, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a szavazatok 31,5 százalékával győzelemre, és 134-139 mandátumra számíthat a törvényhozásban.

Eszerint második helyre várható a konzervatív Néppárt (PP) a szavazatok 20,1 százalékával, 81-86 közötti képviselő hellyel. Harmadik lehet az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt 13,9 százalékos támogatottsággal, 42-44 mandátummal.

Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés 12,1 százalék szavazatot, és ez alapján 27 képviselői helyet kaphat, míg a VOX párt a voksok 11,4 százalékára és 30-32 mandátumra esélyes. Utóbbi parlamentbe jutásával 1982 óta először kerülhet újból radikális jobboldali párt a spanyol törvényhozásba. A felsoroltakon kívül hét kisebb, köztük katalán és baszk nacionalista erők szerezhetnek mandátumot.

A különböző kutatások 71-73 százalék közötti választási részvételt jósolnak. A legutóbbi, 2016 júniusában rendezett általános parlamenti választásokon a jogosultak 69,8 százaléka szavazott Spanyolországban. A mintegy 5 millió lakosú, kelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben ezen a napon regionális parlamenti választásokat is tartanak.

A szavazás lebonyolításának teljes költsége 138,9 millió euró.