Jakarta ugyanis a rendkívül sűrűn lakott Jáva szigetén fekszik,népessége meghaladja a 10 milliót, és nagyjából még további 3 millió ember él az agglomerációban, ami tovább fokozza a nagyváros zsúfoltságát. A zsúfoltság mértékére jellemző, hogy csak a közlekedési dugók évente 7 milliárd dolláros (2 billió forintos) veszteséget okoznak a gazdaságnak. Mondjuk ez a zsúfoltság egész Jávára jellemző, mivel Indonézia 260 milliós lakosságának csaknem 60 százaléka Jáva szigetén él, és az ország gazdasága is ide összpontosul. 

A főváros áthelyezése mellett szóló további érv, hogy Jakarta alacsonyan fekvő területen - a város 40 százaléka tengerszint alatt - helyezkedik el, emiatt gyakran fenyegeti árvíz, és a város egyre süllyed a talajvíz túlzott mértékű kinyerése miatt. 

Az indonéz nemzeti fejlesztési miniszter hétfői bejelentése szerint azonban a kormány még nem igazán tudta eldönteni, hogy melyik város veszi át Jakarta szerepét, de valószínűleg a szigetcsoport keleti része jöhet leginkább számításba. A főváros áthelyezésének költségeit most kezdik el vizsgálni. Brazília és Kazahsztán példája alapján úgy számolnak, hogy a folyamat várhatóan akár tíz évig is eltarthat. Az egyik lehetséges pályázó az új főváros címére Palangkaraya lehet a borneói Középső-Kalimantán tartományban. Az ottani hatóságok már 300 ezer hektárnyi területet elő is készítettek az új főváros helyszíneként arra az esetre, ha rájuk esne a választás.

Indonéziában április közepén tartottak választásokat. A szavazatok gyorsszámlálása alapján a hivatalban levő Joko Widodo a voksolás győztesének hirdette ki magát, de győzelmét deklarálta ellenfele is. Hivatalos eredmény május végére várható. Widodo a választási kampányában azt ígérte, hogy a Jáván kívüli területekre is kiterjeszti majd a világ negyedik legnépesebb országának gazdasági fejlődését.

(MTI)

(Borítókép:  Jakarta. NurPhoto / Getty Images Hungary)