Újra nő a szorítás Szíriában az utolsó nagyobb ellenzéki terület, Idlíb kormányzóságon. Négy nap alatt ugyanis a kormánycsapatok és az orosz légierő sorozatos csapásaiban 38-an vesztették életüket, sokan pedig elmenekültek az otthonukból. Az áldozatok többségét, 26 embert civilként jelölte meg az információt közlő londoni székhelyű, de az elmúlt években megbízható helyi adatokat közlő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH), de azért érdemes megjegyezni, hogy egy polgárháborúban a milicistákból nagyon könnyen válik civil a statisztikákban. Másfelől azonban az Aszad-rezsim nem igazán akar sebészi pontosságú csapást mérni a célpontokra, mivel leginkább szögekkel és repeszekkel megtömött hordóbombákkal szokta megszórni a célpontokat.

A fehérsisakosok néven ismert mentőosztag egyik önkéntese azt mondta, hogy a támadások miatt sokan menekülnek a térségből, sokan pedig jobb híján olajfák alá húzódnak be a légi csapások elől.

Több aktivista arról számolt be, hogy a biztonsági helyzet miatt Idlíbben elmaradnak a pénteki közösségi imák is.

A szíriai állami média a héten katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a hadsereg a térségben aktív "terroristacsoportok" állásait támadta Hámában.

Idlíb tartomány nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Háma és Latakia tartomány egy részét az Észak-Szíriát megszálló Törökországhoz lojális ellenzéki milíciák, illetve a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista ernyőszervezet tartja uralma alatt. A térségben emellett az összes többi iszlamista és dzsihadista szervezettel ellenséges viszonyban lévő Iszlám Állam keletről menekülő sejtjei is igyekeztek megvetni lábukat.

A Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt támogató Moszkva és a szíriai ellenzéket támogató Ankara tavaly szeptemberben megállapodott abban, hogy demilitarizált ütközőövezetet hoz létre egy 15-20 kilométer széles sávban az északnyugati tartományban a kormányerőket a felkelőktől elválasztó demarkációs vonal mentén. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartanak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, eddig viszonylagos béke uralkodott az övezetben, és sokan attól tartanak, ez most véget ért. Azonban a fegyverszünet tartósságára - a korábbi demilitarizált zónák, például Kelet-Gúta sorsának ismeretében - senki nem fogadott volna nagy összegben, és Damaszkusz már márciusban leszögezte:

(MTI)