Elfogadta a szerbek állítólagos koszovói népirtásáról, háborús, illetve emberiség elleni bűncselekményeiről szóló határozatot a pristinai parlament csütörtök este. 

A határozat kimondja, hogy a szerbek tettei az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején népirtásnak, háborús bűnöknek, valamint emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek.

A határozat szükségességét Kadri Veseli házelnök azzal indokolta, hogy az 1998-1999-es koszovói konfliktus után maradt legnagyobb seb az, hogy a Szerbia által Koszovóban elkövetett népirtás áldozatainak nem szolgáltattak igazságot. A kilencvenes évek végén több mint egymillió koszovói albán menekült el otthonából, több mint 13 ezren életüket vesztették, és több ezer nőt megerőszakoltak. 

A háború végén hatezer embert tartottak nyilván eltűntként. Kadri Veseli szerint pontosan lehet tudni, hogy kik követték el a bűncselekményeket, ahogyan azt is, kik adták ki a parancsokat. Csalódottságának adott hangot, hogy a nemzetközi közösség mindeddig nem vonta felelősségre a szerbeket azokért a tettekért, amelyeket a kilencvenes évek végén Koszovó területén követtek el. 

Belgrád a koszovói házelnök kezdeményezését propagandának nevezte, amelynek az a célja, hogy elterelje a figyelmet azokról a bűncselekményekről, amelyeket az 1998-99-es konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai követtek el.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék már vizsgálta a koszovói háborús bűnöket. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.

(MTI)