Theresa May brit kormányfő szerdán, egy nappal a briteknél tartott európai parlamenti választások előtt a brit alsóházban is elmondta, milyen változtatásokkal szeretné a brexit feltételeit törvénybe iktatni. A javaslatot azonban minden oldalról támadták, az ellenzék mellett több kemény brexitpárti tory különösen dühös, amiért egy újabb népszavazásról szóló alsóházi szavazás is bekerül a törvényjavaslatba. Szerda este tiltakozásul lemondott egy nagyon fontos kabinettag, miközben a korábbinál is többen követelték nyilvánosan May távozását.
Az Egyesült Királyság július végéig kiléphet az Európai Unióból, ha a parlament még a nyári szünet előtt törvénybe iktatja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét, jelentette ki szerdai alsóházi felszólalásában Theresa May miniszterelnök.
May a képviselőknek is elmondta a brexit feltételeinek törvénybe iktatását célzó, a tervei szerint június első hetében az alsóház elé bocsátott tervezetének fő pontjait. Ezekről beszélt már kedden is egy londoni üzleti rendezvényen.
Megerősítette, hogy a törvénytervezet, amit pénteken tesznek közzé, jogilag kötelezővé tenné a kormánynak, hogy alternatív megoldásokat találjon 2020-ig a kilépési megállapodásában számos képviselőnek elfogadhatatlan ír-északír tartalékmegoldás ügyében. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.
May emellett a brit munkavállalók jogait is a mostaninál jobban védené, és a környezetvédelemben sem akar semmilyen változást a brexit után. Azt is megígérte, hogy az alsóházi képviselők szabhatnák meg a jövőbeli kapcsolatokról az EU-val folytatott tárgyalások menetét. Ehhez azt is hozzátette, hogy különböző vámuniós javaslatok mellett a képviselők megint szavazhatnának arról, hogy akarnak-e második népszavazást (ezt korábban már többször is elutasította a parlament).
Az újabb népszavazás lehetővé tételéről szólva a konzervatív párti kormányfő kijelentette: ahogy azt számtalanszor elmondta, személyesen ellenzi a második referendumot, mivel meggyőződése szerint a kilépésről döntő, 2016 júniusában tartott első népszavazás eredményének kell érvényt szerezni.
May a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.
Ha a brit törvényhozás alsóháza és a felső kamara, a Lordok Háza többlépcsős eljárásban elfogadja a beterjesztést, az a kilépési szerződés ratifikációját jelenti. Ennek határideje október 31., vagyis ha a brit parlament addig nem ratifikálja a brexit-megállapodást, az Egyesült Királyság november 1-jén elvileg megállapodás nélkül kieshet az EU-ból.
A miniszterelnök által most előterjesztett törvényjavaslatot azonban súlyos bírálatok érik a Konzervatív Párt keményvonalas brexittábora és az ellenzék részéről is, írja az MTI. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője is bírálta May tervét, azt mondta, hogy a korábban már háromszor is leszavazott kilépési megállapodása újracsomagolva.
A Munkáspárt mellett a Mayt a 2017-es előrehozott választások óta támogató északír unionisták sem támogatják a terveket, ahogy az ellenzékből a skót nacionalisták és a liberális demokraták sem.
Közben a BBC szerint ugyanakkor az EP-választás előestéjén egyre több konzervatív hangoztatta nyilvánosan, hogy Maynek valahogy mennie kell. A tory frakció és a kabinet brexitpárti tagjai állítólag annak a módját keresik, hogy miként lehetne eltávolítani Theresa Mayt a Konzervatív Párt éléről és a kormányfői tisztségből még a júniusi vita előtt.
May decemberben már túlélt egy bizalmi szavazást, és egy éven belül nem lehet ellene újabbat beadni párton belül. Többen viszont az eljárási szabályok megváltoztatását akarják elérni. May megjelent a beszéde után a befolyásos 1922 tory bizottság előtt - aminél egy év után meg lehetne kérdőjelezni a pozícióját -, ahol elmondta, hogy nem akar lemondani. May pénteken, az EP-választás után találkozik majd újból a bizottságot vezető Graham Bradyvel.
A Downing Street hangsúlyozta, hogy semmi sem változott, May továbbra is küzdeni fog a brexit-megállapodása áterőltetéséért. May már korábban felajánlotta, hogy távozik, ha a parlament elfogadja a brexittörvényt, de egyes szerdai értékelések szerint a rendkívüli ellenállás miatt az sem vehető teljesen biztosra, hogy június elején egyáltalán az alsóház elé kerül a tervezet.
Maynek az újabb csapást jelentett, hogy a toryk frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős fontos kabinettag, Andrea Leadsom szerda este tiltakozásul bejelentette lemondását is. Azt mondta, tudja, hogy külön súlya van annak, hogy az EP-választás előestéjén távozik, de nem ért egyet azokkal az elemekkel, amikkel May az ellenzéket próbálta meggyőzni a brexittervezete támogatásáról.
Többek között azt írta, hogy egy második referendum veszélyesen megosztó lenne, a legutóbbi brexithez köthető javaslatokat pedig nem széleskörű kabinettámogatás mellett fogadták el. Nem gondolja, hogy a kormány hozzáállása elhozza azt a brexitet, amit megszavaztak a népszavazáson.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a brexitmegállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választásokon, amit csütörtökön tartanak.
(Borítókép: Theresa May beszél a brit alsóházban 2019. május 22-én. Fotó: Mark Duffy / AFP)