Az amerikai igazságügy 17 új vádat fogalmazott meg a Wikileaks-alapító Julian Assange ellen a kémtörvény alapján egyebek mellett azért, mert az Egyesült Államokat veszélynek tette ki azzal, hogy titkos és minősített dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra, melyekben az amerikai haderők bizalmas forrásainak nevei is szerepeltek, illetve jogszerűtlenül akart Chelsea Manninggel együtt hozzájutni titkos adatokhoz és terjeszteni azokat.

Mindez azt jelenti, hogy újra fellángolhat a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye-e egyben. Eddig ugyanis egyetlen vádpont volt ellene, mégpedig az, hogy Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe. Ez a vád nem szólt arról, hogy Assange publikációs tevékenységét is büntetni akarnák, azaz a klasszikus újságírói munkára (megszerzett közérdekű információ publikálása) sem lehetett vonatkoztatni azt a vádat.

Az új vád viszont már bővebb, belenyúlik az amerikai alkotmány első módosításába, ami a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát is biztosítja mások mellett.  A dilemmáról és az erről szóló vitákról itt írtunk bővebben. 

A New York Times értékelése szerint ez a fejlemény egy nagy előre- illetve visszalépést jelez abban a harcban, amit Trump vív a szivárogtatások ellen, ezzel az első alkotmánymódosítás ellen is. Az amerikai kormány egyébként még sosem emelt vádat újságíró ellen a kémtörvény keretében.