Tripla választási napot tartottak Belgiumban, ahol az EP-választás mellett a szövetségi parlamenti, illetve regionális választásokat is megtartották. A holland nyelvű északi flamand terület jobbra, a francia ajkú déli régió pedig balra tolódott.
Az északi szélsőjobboldali előretörés viszont azt is jelenti, hogy az Új Flamand Szövetség (N-VA) mellett a flamand elszakadást támogató Flamand Érdek (Vlaams Belang) is tényezővé lépett elő, ők ugyanis megháromszorozták támogatásukat az előző választások óta, és az előrejelzések alapján átlépték a 20 százalékos küszöböt.
A déli, francia nyelvű vallon régióban a frankofón liberális, eddig kormányzó Charles Michel pártja a korábban uralkodó szocialistákkal harcolt az első helyért (23-24 százalékos szavazati arány mellett), ami csak minimális előnyt jelentett a 21 százalékra jósolt zöldekkel szemben.
Az eredmény azt jelenti, hogy a december óta megbízott kormányt vezető Michel – már amennyiben ő alakíthat kormányt – hosszú ideig kisebbségi kormányzásra készülhet, miután az eddigi koalíciós partnerei visszaestek a mostani választásokon az előző voksoláshoz képest.
Meglepetésre a szélsőbaloldali belga munkáspárt 8 százalékot ért el országosan.