Amennyiben az Európai Unió folytatja Koszovó kirekesztését, napirendre kerül az egyesülés lehetősége Albániával, de akár az albánok lakta Dél-Szerbiával is, üzente Hashim Thaci koszovói elnök pénteken Brüsszelnek az MTI beszámolója szerint.
Szerinte az egyesülés parlamenti határozattal, vagy akár népszavazással is elfogadtatható lenne.
Ha az Európai Unió nem akar két albán államot két albán zászlóval elfogadni, akkor fogadjon el csak egy zászlót
- jelentette ki a köztársasági elnök. Hashim Thaci az Európai Unió kirekesztő politikájának tartja például azt, hogy évek óta nem törlik el a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.
Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását a térség északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. Szerbia és Koszovó először 2013-ban kezdett párbeszédet az EU segítségével Brüsszelben, azóta viszont nem haladtak szinte semmit a tárgyalások. Hashim Thaci arra is kitért mostani nyilatkozatában, hogy esze ágában sincs megalakítani az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelyre a Brüsszelben megkötött megállapodás kötelezné.
Aleksandar Vucic szerb elnök Hashim Thaci kijelentéseit felháborítónak nevezte. Mint mondta, ez a nemzetközi jog végét jelenti, az Európai Uniótól pedig már nem is vár semmit.
Ha nem reagáltak arra, hogy Hashim Thaci felrúgná a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, mert szerinte megváltoztak a körülmények, akkor az a nemzetközi jog végét jelenti. Ezentúl az ilyen megállapodások nem jelentenek semmit
- fogalmazott a szerb államfő. Hozzátette, hogy ha valóban népszavazást tartanak Albánia és Koszovó egyesüléséről, arra Szerbia komoly és felelősségteljes módon fog reagálni.
A szerb köztársasági elnök hétfőn még arról beszélt, Szerbiának el kell fogadnia, hogy Koszovó már nem az ország része, és törekedni kell rá, hogy normális viszony alakuljon ki a vitatott köztársasággal. Kedden viszont teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat 23 szerbet letartóztatott szervezett bűnözés gyanújával. Az akció során több helyen lövöldözés volt, és ketten megsebesültek.
A szerb elnök rögtön összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót. Azt is mondta, hogy azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén Belgrád azonnal tudjon reagálni.
Csütörtökön tovább fokozódott a feszültség Szerbia és Koszovó között, miután Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter kijelentette, addig nem engedik be Koszovóba Ana Brnabic szerb kormányfőt, amíg a koszovói lakossággal és az ott élő nemzetiségekkel szemben "rasszista és beteg ideológiát" követ.
Brnabic állítólag azt mondta, hogy "a koszovói albánok olyan emberek, akik az erdőkből jöttek elő". A szerb hírügynökség szerint viszont Brnabic nem a koszovói albánokról általában beszélt, hanem azokról az emberekről, akik "Pristinát képviselik", olyan "terroristák", akik háborús bűnökért a hágai törvényszék elé kerültek, és akiket csak azért nem ítéltek el, mert az összes tanú meghalt.
Brnabic csütörtökön egy sajtótájékoztatón csodálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Pacolli ilyen hevesen reagált az ő előző napi kijelentésére, mert - mint mondta - abban egyáltalán nem a koszovói külügyminiszterre utalt. A szerb miniszterelnök azt is mondta, hogy Pacolli kijelentései ellenére továbbra is beengedik őt Koszovóba bármikor, amikor csak "kedve tartja".