„Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk” – kezdte homíliáját az argentin pápa.

Az olaszul mondott szentbeszédet előbb román, majd magyar nyelvre fordították, míg az evangélium először magyarul hangzott el – a pápa egész romániai látogatásán patikamérlegen számították ki a különböző egyházak és nemzetiségeknek szánt gesztusokat.

Az erdélyi magyarságnak mindenképpen hatalmas dolog, hogy a pápa a magyar katolikus Mária-kultusz kegyhelyére is ellátogatott. Csíksomlyó az egész nemzeti képzeletben központi helyet foglal el. A korábbi évtizedekben a magyar egyházi közösség hiába szerette volna elérni hosszú időn át, hogy a katolikus egyházfő eljöjjön ide. Ferenc azonban, aki Magyarországon még nem járt, ezt éppen most, a pünkösdi búcsú hetében tette meg – ezt is lehet a magyar katolicizmus felé tett gesztusnak érezni – román oldalról ellenkező előjellel az a félelem jelent meg, hogy a magyarok ki akarnák sajátítani a pápalátogatást, noha az alapvetően Romániába irányul.

Ferenc pápa látogatásának a jelmondata „Járjunk együtt”, és egyik fő üzenete a nemzetiségi, felekezeti, egyházak közötti és történelmi ellentétek feloldása, a kereszténység egységének hangsúlyozása. Erről, a keresztény egyházak közös gyökereiről, a katolikus és ortodox egyház testvériségéről beszélt pénteken Bukarestben is, együttjárásra kérte Dániel román ortodox pátriárkát is, és Csíksomlyón is ezt hangsúlyozta.

„Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést” – mondta a pápa a szentbeszédében.

Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat.

A pápa Csíksomlyó legfontosabb hagyományát, a pünkösdi zarándoklatot méltatta: „Ez az évi zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, És ez a párbeszéd, az egység és testvériség jele.”

Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve.

A történelmi sérelmek helyett a jövő felé való nyitottságra szólított fel: „Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el.”

Már hajnal óta folyamatosan áramlottak a pápa látogatására érkező zarándokok Csíksomlyóra. Kora reggel is tekintélyes tömeg volt a két hegy, a Kissomlyó és a Nagysomlyó közötti nyeregben, pedig a szentmise csak 11.30-kor (magyar idő szerint fél 11-kor) kezdődött. A Magyarországról és Erdély messzebbi vidékeiről érkező zarándokok többsége már előző nap megjött, vagy, mint a szintén nagy számban érkező moldvai csángók, pirkadatkor jöttek – voltak, akik népviseletben, de nemsokára azokra is rákerült az esőkabát.  A korai órákban rákezdő, hamarosan már zuhogó eső reggel hétre már egyetlen nagy párafelhőbe borította a csíksomlyói nyerget, menekülési útvonal itt nincs.

A pápa pénteken, romániai látogatása első napján Bukarestben, majd Iasiban volt. Úgy volt, hogy innen, Moldvából hozza majd a helikopter, de az időjárás miatt az utolsó órákban módosult az útvonal, így végül Marosvásárhelyről jött, és szállt le a gépe Csíkszereda mellett, a román hegyivadászok légi bázisán. Innen autó vitte fel a nyeregbe, a hívek egy pápamobillá átalakított Dacia Dusterben pillanthatták meg az integető pápát. Ekkorra nagyjából már az eső is elállt, a sár persze óriási. A hívek kordonok mögött, előre meghatározott zónákban állnak, a misét a szentatya a híres hármashalom-oltárnál celebrálta – az alkalom miatt az oltár fölé egy nagyobb tetőzetet építettek, és kihozták ide a kegytemplomból a 16. századi Mária kegyszobrot is.

A szentmise a párhuzamos fordítások miatt némileg hosszabb volt a szokásosnál, budapesti idő szerint fél egy felé ért véget. Ferenc pápa látogatásának háromnapos programja vasárnap ér véget: az egyházfő a görögkatolikusok központjába, Balázsfalvára megy, ahol mártírhalált halt papokat avat boldoggá, majd felkeres egy cigány közösséget.

A pápa útjáról, missziójáról és ellentmondásos megítéléséről Böjte Csaba atya is nyilatkozott az Indexnek:

(Borítókép: Huszti István/Index)