A pápalátogatást egyszerre övezi óriási várakozás, kíséri a román-magyar etnikai rivalizálás újabb hulláma, és jönnek felszínre a politikailag szított Ferenc-ellenesség mániás elborultságai. Amikor II. János Pál húsz éve Romániába látogatott, nem sikerült keresztülvinni, hogy az azóta szentté avatott lengyel pápa „eljöjjön a magyarokhoz” is. Pedig régi vágya, könyörgése ez az erdélyi katolikusoknak. A hívek természetes öröméhez sokaknál most egyfajta történelmi jóvátétel érzése is hozzájárul.

Döbbenetes várakozás van Romániában a pápalátogatás iránt. A vallási élet csúcsra van hevülve, közös imádságok vannak, és ezt nem a klérus szítja, tényleg alulról jön. A pápát valóban forró szeretettel várják a romániai katolikusok nemzetiségtől függetlenül, ez egészen elképesztő

– mondta az Indexnek Máté-Tóth András valláskutató.

Román oldalon azonban többeknek szúrja a szemét, hogy Ferenc pápa ellátogat Csíksomlyóra is. Ott hajlamosak úgy érezni, hogy a magyarok ki akarják sajátítani maguknak a pápalátogatást, pedig a katolikus egyházfő valójában nem Magyarországra, hanem Romániába érkezik. A román sajtóban és politikában elterjedt, hogy a pápát egyenesen Orbán Viktor fogja fogadni Csíksomlyó, Románia közepén. Ezt a magyar kormány cáfolta, Orbán végül el sem jött Csíksomlyóra.

Csíkszereda brutalista építészetű főterén a rovásírásos Székelyföld és szűzanyás kulcstartók között ott a tízlejes Ferenc pápás hűtőmágnes is, a hagyományos kegytárgyak mellett van választék turulból és székelymagyarság feliratú baseball sapkából. Az ajándéktárgy-kínálat egyszerre szolgálja a vallási zarándokokat és a nemzeti turizmussal áramló tömegeket, akiknek Székelyföld felkeresése egyfajta kötelező kvázi szakrális élmény – és Csíksomlyón ez a két igény össze is mosódik.

A ferencesek zarándokhelye a rendszerváltás óta óriási felfutásban van. A köztudatban mára a Kárpát-medence messze legfontosabb kegyhelye, az egyik utolsó világ, ahol tényleg él még valami az igazi népi vallásosságból. Csíksomlyó Mária-kultusza, a Babba Mária ősi tiszteletére is építő katolikus misztikum mindig is alulról táplálkozott. A csíksomlyói pünkösdi búcsú azonban ma már nem csak egyházi, hanem össznemzeti ügy. „Van benne természetesen emelkedettség is, de sokaknak ezen kívül egy nagy rácsodálkozás, utazás, némi egzotikum és buli is” – mondta nekünk Csíksomlyó mai jelentéseiről Gagyi József csíkszeredai kulturális antropológus. Szerinte annyira összetett jelenségről van szó, hogy azt néprajzilag már nem is nagyon lehet áttekinteni.

A nem „Pest-Magyarországnak” talán ez a legnagyobb rendezvénye, amiről tömegek gondolják, hogy mindenképpen meg kell nézni, hogy ez a legautentikusabb, és amiről hajlamosak úgy vélni, hogy „nem fertőzte meg a pesti kozmopolitizmus”. Az egésznek van egy „itt van az ezeréves népünk” hangulata, amit körülleng a nagy székely szimbolizmus, és mindaz, amit ebbe bele akarnak érezni.

Csíksomlyóra a dolgok rendje szerint természetesen rátelepedett a politika is. „Ilyenkor lehet látni a legtöbb székelyruhába öltözött politikust”, de amióta van Csíkszeredán magyar főkonzulátus, egyébként is szinte minden nagyobb helyi rendezvényen képviselteti magát a magyar állam. A mostani pápalátogatáson itt van Áder Jánoson kívül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is többek között – de fontosabb, hogy jönnek a moldvai csángóktól az erdélyi magyarokon át az anyaországiakig amúgy is mindenhonnan.

A szállások a környéken rég elkeltek; Magyarországról szombat reggel fut be a hosszú zarándokvonat, jönnek a motorosok, a családok, a plébániák szervezett csoportjai és a buszkonvojok. Ők a lezárt Csíkszeredában most csak a városszéli buszállomásokig mehetnek, onnantól a híveknek fel kell gyalogolniuk a Kissomlyó és a Nagysomlyó közötti nyeregbe. A Hármashalom-oltár fölé most a vatikáni előírások miatt egy nagyobb tetőt is ácsoltak, így legalább a pápa nem fog megázni a jó eséllyel szombaton is zuhogó esőben. A maradék bő százezer ember úgysem azért jön Csíkba, hogy majd az időjárás miatt ne lássa a pápát.

A magyaroknak az lett volna a csúcs, ha Ferenc pápa éppen a pünkösdi búcsúra jött volna. Ez nem jött össze, de azt, hogy végül csak egy héttel tette korábbra a látogatást a Vatikán, így is gesztusnak érzik a magyarság felé. Még az is felmerült, hogy a búcsú időpontját emiatt szintén előrehozzák, de a hagyományok miatt ez végül nem maradt. Egyházi értelemben viszont már a pápalátogatásra is bűnbocsánatot hirdettek, a Hargita táján pedig egyébként is egyhetes fieszta van ilyenkor pünkösd környékén.

Románia és a román ortodox egyház eredetileg viszont azt szerette volna, ha a pápa már tavaly, Románia egyesülésének (és Erdély elcsatolásának) századik évfordulójára jött volna az országba. Azóta is megy a méricskélés, hogy melyik nemzet mennyit „kap” szimbolikusan a történelmi pápalátogatástól. Ezt az egyházdiplomáciai lobbik és különféle érzékenységek közepette a Vatikán nyilván pontosan kiszámolta. Helyszínek szerint ebből lett a Bukarest, Iasi, Csíksomlyó és Balázsfalva program – ezzel a román állam, a kvázi államegyházi szerepben lévő ortodoxia, a magyar és román nyelvű római katolikusok és a szintén Róma fennhatósága alá tartozó, zömében román nemzetiségű görögkatolikusok is megkapják a magukét.

Utóbbiakat a kommunizmusban erőszakkal olvasztották be az ortodox egyházba, az 1990 után csak részlegesen visszaadott tulajdonaik azóta is feszültséget jelentenek – különben is, a Rómához tartozó, de keleti jellegű egyház léte (lásd Ukrajna esetét) örök anomália a konokabb ortodox irányzatoknak. Moldvában közben a csángó és csángó eredetű elrománosodott katolikus hívek egyházi fennhatósága és misenyelve miatt van örök konfliktus. Most pont a pápa látogatásának bejelentése után volt némi áttörés azzal, hogy végre engedélyezték a magyar nyelvű csángó misét.

A Vatikán ebben a kérdésben mindig nagyon óvatos volt, és most sincs oka rá, hogy különösebben élezze a konfliktust ezen a téren a román püspökségekkel. Egyébként is fontosabb számára a keleti kereszténységgel való szélesebb dialógus, és bár Ferenc pápának ez az európai egyházi kérdés valószínűleg nem kardinális horderejű, az ökumené és az ortodoxiával való konszolidáltabb viszony így is lényegesebb, mint a csángó kérdés. Mostani romániai látogatása kicsiben abba a folyamatba illik, aminek csúcspontja a Kirill moszkvai pátriárkával való találkozója volt, és ami most, az ortodoxián belüli nagyon éles konfliktus idején, egy balkáni túrában manifesztálódik: Ferenc Románia előtt Bulgáriában járt.

„A pápa nem Erdélybe és Csíksomlyóba látogat, mint azt Magyarországon most sokan gondolják, hanem Romániába. Bár a Vatikán nagyon fontosnak tartja a kisebbségi kultúrákat, és az anyanyelvi megszólalás a II. vatikáni zsinat nagy előrelépése, a katolikus egyházi szervezet alapegysége nem a nemzet, hanem az állam. Ez egy perspektívakülönbség a magyar közeg és a Vatikán között. Mindkettő mélyen megérthető, de katolikusként ehhez kell viszonyítani a vágyakat és óhajokat” – mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek Máté-Tóth András valláskutató.

Ez nem csökkenti azt az örömöt, ami az erdélyi magyarok számára most elsődleges, hogy a történelemben először a pápa meglátogatja Erdélyt. Úgy érzik, a hosszú kisemmizettség után a pápai látogatás ad egy gyógyírt.

Ferenc pápa már a látogatása előtti köszöntésében a megbékélés fontosságát hangsúlyozta. „Ebben van egy meghívás is, hogy a keresztények Romániában a keresztség alapján lévő egységüket helyezzék előtérbe a nemzetiségi különbségek helyett – hangsúlyozta Máté-Tóth András.

A pápát jó ideje kemény kritikák érik Magyarországon kormányközelből, leginkább a migrációval kapcsolatos gondolatai után csattan el egy-egy gazemberezés, az ezek gerjesztette kommentfolyamok pedig mostanra tökéletesen kontrollálhatatlanná váltak. Semjén Zsolt sem tud már kitenni egy képet a pápaváró székelykapuról a Facebookra anélkül, hogy ne legyen ott minimum egy „nem ezt a pápát képzeltük ide” megjegyzés, de ez tényleg a legfinomabbak egyike. Mostanra egy-egy kormánypárti oldal pápás cikke alatt szinte kizárólag pocskondiázzák a katolikus egyházfőt.

A csíksomlyói látogatás ezeknek a legextrémebb verzióit hozta ki az emberekből. Cikkek születtek abból, hogy az „ellenpápa” nem képes a kegytemplomi Szűzanya-szobor lábához járulni, helyette egyrészt migránsok lábát mossa, másrészt pedig a szobrot viszik ki a templomból hozzá, miközben a hagyományos csíksomlyói búcsúnál csak másolattal vonulnak a nyeregre. „Katolikusként mondom: Apage satanas!” – írja mindezek után egy démonűző kedvű kommentelő.

Bayer Zsolt „demens vénembere” a Vatikánnal kapcsolatos konteókban a szabadkőműves háttérhatalom által, nyilván Soros utasítására foglalta el Szent Péter trónját, hogy belülről bomlassza a katolikus egyházat. Bár Ferenc a konzervatív katolikusok és az egyházon belüli tradicionalista mozgalmak számára máshol is problematikus, Magyarországon a politikai mániák erre nagyon ráerősítettek, így lett Ferencből Soros pápája, muszlim vagy református pápa, aki mindenkivel törődik, csak a keresztények védelmével nem, most pedig eljön a magyarság legszentebb helyére, hogy megszentségtelenítse a legszentebb magyar nemzeti szakramentumot.

Hogy a politikai ellenérzések mennyire hatnak az egyházon belül, nehéz megmondani, de az azért elég beszédes, hogy a magyar templomokban mennyivel kevesebb helyen van kint Ferenc arcképe, mint II. János Pápáé vagy XVI. Benedeké (akit ugye ugyanazok a titkos erők kényszerítettek lemondásra az összeesküvés-elméletek szerint, mint akik megválasztották a szociális tanítást előtérbe helyező Bergogliót).

„Ferenc a megválasztása óta egy vitabarát, konfliktusbarát pápa, így ő is felelős ezért a belső zsongásért” – mondta ezzel kapcsolatban nekünk Máté-Tóth András. A valláskutató szerint azonban azok a viták, amelyek a pápa „kóserságával” kapcsolatosak, főleg abból fakadnak, hogy az emberek, még a hívők nagy része is, „nem a katolikus egyházi vélemények alapján alakítják ki a véleményüket, hanem a politikai indoktrináció alapján”.

Azóta van bajuk a pápával, amióta a menekültekkel kapcsolatban az egyházi tanítást képviseli, pedig az elődeihez képest ebben lényegében semmi újat nem mond.

Böjte Csaba az Indexnek adott interjújában, amikor a pápaellenes kirohanásokról kérdeztük, megengedő módon arról beszélt, az interneten sok minden elfér, nem baj, ha az emberek kifejezik a véleményüket, semmit nem kell lesöpörni az asztalról. De azért a cikkben fentebb említett írásra – miszerint az inkább migránsok lábát mosó Ferenc pápa nem képes a kegytemplom Mária-szobrához járulni, hanem kiviszik hozzá az eredetit a Nyereghez – azért még ő is reagált.

Mint a ferences testvér írta, Isten csodálatos ajándéka, hogy Ferenc pápa ellátogatott Csíksomlyóra, a szobrot Erdély legjobb restaurátorai viszik, nagyon vigyázva rá, és egyébként is: Inkább fogjuk meg egymás kezét, mert ha nem így teszünk, pokollá fogjuk tenni a saját és gyermekeink életét.

Borítókép: Ferenc pápát (k) fogadja Klaus Iohannis román államfõ (j) és felesége Carmen Iohannis (b) a Henri Coandã nemzetközi repülõtéren 2019. május 31-én. A katolikus egyházfõ háromnapos pasztorális és ökumenikus jellegû apostoli látogatáson vesz részt Romániában. MTI/AP/Vadim Ghirda