Elutasította a bukaresti külügyminisztérium pénteken az úzvölgyi katonatemetőben történtekkel kapcsolatos, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét - közölte az MTI péntek késő délután.
A bukaresti külügy az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy értékelte: a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott.
Bukarest a katonai temető "nemzetközi" jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz.
Pénteken bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet.
Csütörtökön székelyföldi civilek élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy román csoportok bejuthassanak az úzvölgyi katonatemetőbe, ahol egy törvénytelenül állított román parcellát és emlékművet akartak felavatni. Magyar kereszteket dobáltak ki román szélsőségesek a több, mint száz éves erdélyi temetőből. Az erőszakos eseményekről videó is készült:
Annak ellenére, hogy több videó is készült a rendbontásról, és a román csendőrség is végig videózta az egészet, a román rendőrség csak rongálás miatt indított nyomozást az ügyben.
A csendőrség közölte, hogy bár az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást.
A temetőbe benyomulók összetörték a székely kapu szárnyait, és kihúzták földből és szétdobálták azoknak a magyar katonáknak a mogyoróágakból rögtönzött névtáblás keresztjeit, amikre a negyedik sor betonkereszt került. A magyar katonák fakeresztjeiben, és a temető kerítésében azonban nem tettek kárt.
A temetőben darmanesti-i munkásokkal is találkoztak, akik a polgármester megbízásából a kapu megjavításának a lehetőségét mérték fel.
Közben az RMDSZ a román belügyminiszter és Hargita megye prefektusának lemondását követeli az incidensek miatt. Kelemen Hunor szerint ami a katonatemetőben történt, az nemcsak provokáció, hanem történelemhamisítás, területfoglalás és a múlt meggyalázása is egyben.
A pártelnök szerint a rendőrök vagy nem akarták, vagy nem tudták megakadályozni a dulakodást és a kegyeletsértést, és bármelyik történt, mindkét esetben óriási a baj. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben.
Mind az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) feljelentést tesz a romániai ügyészségen az incidens miatt. Az MPP a temetőben történt rongálások miatt ismeretlen tettesek ellen tesz feljelentést, kártérítést követelve a sírkertben tett rongálásokért. A szervezet bízik abban, hogy a rendőrség birtokában lévő dokumentumok alapján rövid időn belül kézre keríthetők és felelősségre vonhatók a tettesek.
Az EMNP is közölte, hogy ismeretlen tettes ellen gyűlöletkeltésért és rongálásért ügyészségi feljelentést tesz a csütörtök esti incidens miatt, amikor "lincshangulat alakult" ki a temetőnél. Az erdélyi Néppárt, a belügyminiszter és a Hargita megyei prefektus lemondását is követeli, valamint nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza.
Borítókép: Hargita megyei magyarok akik élõláncot alkotva próbálták megakadályozni hogy ortodox szertartás keretében felszenteljék a temetõben törvénysértõen létesített román emlékmûvet és parcellát 2019. június 6-án. A románok erõszakkal bevonultak és megtartották a szertartást. MTI/Veres Nándor