Venezuela szombattól újra megnyitja kolumbiai határát az ország nyugati részén, Táchira államban – jelentette be helyi idő szerint pénteken Nicolás Maduro venezuelai elnök.

A caracasi kormány februárban zárta le a határt, amikor az ellenzék megpróbált nemzetközi segélyszállítmányokat bejuttatni a súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő országba. Venezuela akkor Brazília és a Holland Antillák felé is lezárta határait. A venezuelai elnök arra hivatkozott az ország határainak lezárásakor, hogy a külföldi segély nem más, mint porhintés, és a valódi cél az idegen invázió előkészítése. Maduro szerint ugyanis az ország problémáit az okozza, hogy az Egyesült Államok gazdasági háborút vív vele.

Nyugati vélemények szerint ezzel szemben az ország problémái akorrupcióban és a rossz gazdaságirányításban keresendők, és a gazdaság akkor omlott végleg össze, amikor a kőolaj ára az évtized közepén meredeken esni kezdett. Venezuelának ugyanis kőolajszármazékokon kívül szinte semmilyen más exportcikke nincs.

A határ lezárása a közelben élő venezuelaiaknak hatalmas nehézségeket okozott, mert sokan a határ túloldaláról szerezték be nap mint a nap a Venezuelában hiányzó, a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkeket. Sokan a határ lezárása után is átszöktek Kolumbiába illegális átkelőkön, hogy beszerezzék, amire szükségük van – alapvető élelmiszereket, gyógyszereket –, illetve hogy orvosi ellátáshoz jussanak.

A kormány a múlt hónapban a brazil és az arubai határt újra megnyitotta, de az arubai hatóságok közölték, hogy a határ zárva marad – írja az MTI.

Szuverenitásunk teljességének köszönhetően elrendeltem a kolumbiai határszakasz megnyitását Táchira államban

– jelentette be most Maduro Twitteren.

Az ország politikai válsága arra vezethető vissza, hogy a legutóbbi parlamenti választáson a törvényhozásban az elnök ellenzéke került elsöprő többségbe. Ezt követően a parlament több kísérletet tett az elnök leváltására, de az állam többi, Maduróhoz hű szerve, kiemelten a legfelsőbb bíróság, rendre meghiúsította ezeket a próbálkozásokat, és végül szinte teljesen el is vonta a parlament jogköreit. Maduro afféle párhuzamos törvényhozást, alkotmányozó gyűlést hozott létre, de ennek megválasztását széles körű nemzetközi bírálatok kísérték.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke  az év elején az alkotmányra hivatkozva az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és eddig ötven ország el is ismerte legitim vezetőként, a Maduro megbuktatására tett kísérlete azonban meghiúsult, és egyelőre nem látszik, hogy az ellenzék hogyan tudná eltávolítani. Közben a kormány és az ellenzék állítólag norvég közvetítéssel titkos tárgyalásokba kezdett.