A Pentagon pénteken közzétett egy videófelvételt, amin állításuk szerint az látható, ahogy az Iráni Forradalmi Gárda tagjai egy aknát távolítanak el az egyik csütörtökön megsérült tartályhajóról pár órával azután, hogy a Kokuka Courageous nevű hajón felrobbant valami és tűz ütött ki. Irán ismételten tagadta a vádakat, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy "iranofób kampányt" folytat – írja a Slate.

"Helyi idő szerint délután 4 óra után 10 perccel az IRGC Gashti Class járőr hajó megközelítette az M/T Kokuka Courageoust és a felvételeken látható, hogy fel nem robbant tapadó aknákat távolított el a hajóról" - közölte az amerikai hadsereg szóvivője. Az amerikaiak azt is közölték, hogy a felvételt egy amerikai katonai repülőgép készítette. Az akna eltávolítása az amerikaiak szerint különösen vakmerő vállalkozás volt, ugyanis a robbanás miatt a környék tele volt amerikai gépekkel és a USS Bainbridge nevű romboló is a közelben volt.

A Kokuka Coaregeous tulaja azt mondta, a legénység látta, hogy valami repül a hajó felé. Ez a Financial Times cikke szerint ellentmond az amerikai haditengerészet állításának, miszerint tapadó aknák okozták a robbanást. A hajót tulajdonló japán cég csütörtöki közleménye abban is ellentmond az amerikai hadsereg által közzétett felvételnek, hogy a cég szerint a hajó bal, míg az haditengerészet szerint a hajó jobb oldalán volt a robbanás. A norvég zászló alatt futó hajót üzemeltető cég szóvivője egy torpedó találta el a hajót, bár ezt a hírt később nem erősítették meg.

Irán csütörtök este nyilatkozatban "megalapozatlannak" nevezte az amerikai vádakat, amelyek szerint köze van a két tartályhajó elleni csütörtöki támadásokhoz az Ománi-öbölben.

Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé. Pár órával később Szaúd-Arábia - Irán regionális politikai ellenlábasa - közölte, hogy egyetért az amerikai gyanúsítással. "Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett hasonlót" - mondta a CNN amerikai hírtévének a sivatagi királyság külügyminisztere. Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és "alapgyanúsítottja" Irán. Külügyminisztere, Jeremy Hunt csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók "rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség".

Kérdéses, hogy mikor derül fény a történtekre, már ha egyáltalán fény derül. Május 12-én ugyanis hasonló események zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta se tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.

A feszültség az Irán elleni amerikai kezdeményezése elfogadott szankciókkal nőtt meg a térségben – miután Donald Trump tavaly májusban felmondta az Iránnal kötött, az EU, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok által, még Barack Obama idején aláírt atomalkut, amelyben Irán vállalta, hogy atomlétesítményeibe engedi a nyugati ellenőröket, bizonyítandó, hogy polgári atomprogramja nem fedez katonai célokat. A Washington által felmondott atomalku után szankciókat vezettek be, nullára csökkentve Irán Egyesült Államokba irányuló olajexportját. Idén májusban Irán közölte az egyezményt továbbra is érvényesnek tekintő EU-s, orosz és kínai féllel, hogy a továbbiakban nem teljesítik a megállapodás bizonyos pontjait.