A francia semmítőszék végleg jóváhagyta a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amely alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek egy öt évvel ezelőtt indított eljárás keretében, írja az MTI.
A semmítőszék kedden utasította el a volt köztársasági elnök ügyvédjeinek kérelmét, amelyben a 2018. március 26-án elrendelt per megrendezése ellen fellebbezést nyújtottak be.
A Nicolas Sarkozy ellen folyó eljárások közül ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958. óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. A perre néhány hónap múlva kerülhet sor Párizsban.
A volt elnök telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás alatt 2014 elején lehallgatták.
Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
A párizsi ügyészség Sarkozy feljelentése után kezdett el vizsgálódni, amit egy francia tényfeltáró portál, a Mediapart ellen indított, miután az a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát.
NICOLAS SARKOZY A VÁDAKAT AKKOR GYALÁZATNAK, A DOKUMENTUMOT PEDIG HAMISÍTVÁNYNAK NEVEZTE, AZ ELNÖKVÁLASZTÁST ELBUKTA, FRANCOIS HOLLANDE LETT AZ ÁLLAMFŐ.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette. A nyomozást aztán januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával szélesítették ki, miután Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy 2007-ben jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben, őket pedig abból fizették ki zsebbe.
A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy összessen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől a kampányhoz. Ez az összeg több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek, a törvények ráadásul tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. A Mediapart szerint legalább 10 millió euróról biztosan rendelkeznek bizonyítékokkal a francia hatóságok.