Közel-keleti és európai körútra indul Brian Hook, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja - jelentette be közleményben az amerikai külügyminisztérium szerdán este.
Hook csütörtökön érkezik Szaúd-Arábiába, onnan az Egyesült Arab Emírségekbe, Kuvaitba, Ománba és Bahreinbe utazik. A State Department (külügyminisztérium) közleménye szerint a diplomata kétoldalú megbeszéléseket folytat "a térségben tapasztalható iráni agresszió" kérdéseiről, köztük az Ománi-öbölben a múlt héten két tankerhajó ellen elkövetett támadásokról. Brian Hook ezen kívül hírszerzési információkat oszt meg tárgyalópartnereivel egy sor olyan fejleményről, amelyet Washington iráni fenyegetésként értékel. (Itt írtunk hosszú cikket a jelenlegi történések hátteréről.)
A különmegbízott a jövő héten már Európában tárgyal, ahol az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország tisztségviselőivel vitat meg - mint a közlemény fogalmaz - "az iráni rezsimet érintő számos kérdést". A külügyi közlemény nem tesz említést arról, hogy konkrétan kik lesznek az amerikai diplomata tárgyalópartnerei a Közel-Keleten és Európában.
Közben Emmanuel Macron diplomáciai tanácsadója is Iránba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a térségben kialakult feszültség csökkentése érdekében - jelentette be a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerdán.
A közlés szerint a közel-keleti ügyek szakértőjeként ismert Emmanuel Bonne a francia államfő megbízásából azért utazik Iránba, hogy "magas szintű tárgyalásokat folytasson", amelyek hozzájárulhatnak a térségbeli feszültség enyhítéséhez.
A diplomata utazásáról szóló bejelentés az után látott napvilágot, hogy Párizsban szerdán az iráni válság súlyosbodására figyelmeztetett Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. Ez utóbbi - közös sajtóértekezletükön - jelezte: Berlin és Párizs fokozza erőfeszítéseit, hogy mérsékelje a feszültséget a Perzsa-öbölben, és ezzel elkerülhessék a háborús helyzetet. "Még van idő, és reméljük, hogy a szereplők nagyobb fokú önmérsékletet tanúsítanak" - figyelmeztetett.
Maas hangsúlyozta, hogy a kérdésben közös francia-német álláspontot alakítottak ki. Minden érintett féllel, így az Egyesült Államokkal is folynak megbeszélések - jelezte a német tárcavezető, egyben emlékeztetett, hogy nemrég Teheránban tárgyalt. Hangsúlyozta: a válságrendezésben a diplomácia élvez elsőbbséget alapelvét követik.
Haszan Róháni iráni elnök május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le.
Az elmúlt időszak történései - köztük az Ománi-öbölben tartályhajók ellen elkövetett támadások - fokozták a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Washington az iszlám köztársaságot tette felelőssé az incidensért, de Teherán tagadta, hogy köze lenne hozzá. Az amerikai védelmi minisztérium az iráni fenyegetésre hivatkozva hétfőn jelezte, hogy további ezer katonát vezényel a Közel-Keletre.
Eközben a jemeni húszi lázadók robotrepülőgéppel csapást mértek egy erőműre Szaúd-Arábia területén - ezt az iráni támogatást élvező lázadó szervezet maga jelentette be az általa ellenőrzött al-Maszíra televízión keresztül.
A bejelentés szerint a húszik a határ menti Dzsízán város közelében lévő erőművet találták el. Szaúdi részről még nem erősítették meg a támadás tényét. A lázadók az elmúlt két hétben több dróntámadást intéztek a délnyugat-szaúd-arábiai Abha melletti polgári repülőtér ellen is.
Jemenben pedig 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita felkelők, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz - a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz - hű erők között. Az ENSZ decemberi jelentése szerint a 26 milliós ország lakosságának mintegy 53 százaléka súlyos élelmiszerhiányban szenved, és éhínség fenyegeti őket.