A karibi válsághoz hasonló helyzet alakulhat ki, ha amerikai rakétákat telepítenek az orosz határok közelébe, mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában, az orosz parlament felsőházában. A moszkvai felsőház a szárazföldi telepítésű, közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről kötött INF-szerződés felfüggesztéséről szóló törvénytervezetről tárgyalt. Ez Oroszország válasza arra, hogy korábban az Egyesült Államok döntött az orosz-amerikai INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felmondásáról.
A közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára. A szerződés teljesítési határidejéig, 1991. június 1., 2692 darab reaktív hajtású fegyvert semmisítettek meg a közös ellenőrök felügyelete alatt: 846 darabot az amerikai, 1846 darabot a szovjet arzenálból, melyben a nukleáris robbanófejek aránya is egyenlőtlenebb volt. A szerződés értelmében mindkét szerződő fél engedélyt kapott a másik fél ezen kategóriájú fegyvereinek rendszeres ellenőrzéseihez is. Miután az USA a 2000-es években ki akarta terjeszteni rakétavédelmi erejét a NATO-hoz csatlakozott Lengyelországra, Csehországra és Romániára, Vlagyimir Putyin már 2007-ben bejelentette, hogy felmondja a szerződést. Donald Trump 2018. október 20-án bejelentette, hogy az Államok kilép a szerződés hatálya alól. Egy hónappal később, november 20-án Putyin orosz elnök közölte, hogy Oroszország válaszlépéseket tesz ennek bekövetkezte esetén.
Rjabkov arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok és a NATO korábban többször ígéretet tett arra, hogy nem tervezi ilyen fegyverek Európába telepítését. Oroszország és az atlanti szövetség együttműködési alapokmánya is magában foglalja azt a kitételt, hogy a NATO nem kíván jelentős erőket állomásoztatni új tagállamai területén, az orosz határok közelében. A tárcavezető szerint a történtek azt mutatják, hogy mindez könnyen megváltozik, ezért Oroszországnak a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie.
Moszkva szerint az Mk-41-es amerikai rakétavédelmi rendszer univerzális (támadó manőverező repülőgépek indítására is alkalmas) indítóállásainak Romániába és Lengyelországba telepítésével a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú rakéták európai jelenléte már realitás.
Amint a NATO szándékai agresszívak voltak, azok is maradtak. Ha a dolog eljut az ilyen típusú rendszerek valós szárazföldi telepítéséhez, akkor a helyzet nemcsak bonyolultabbá válik, hanem a végletekig kiéleződik, és olyan rakétaválságba sodródhatunk, amely közel áll a karibihoz
mondta Rjabkov.
A karibi vagy kubai rakétaválság 1962-ben robbant ki, amikor a Törökországba telepített amerikai ballisztikus rakétákra válaszul a Szovjetunió Kubában helyezett el atomrakétákat. Ezek felfedezése után az Egyesült Államok tengeri blokádot vont a szigetország köré. Az invázióval és nukleáris háborúval fenyegető krízis közepette Nyikita Hruscsov ajánlatot tett John F. Kennedy amerikai elnöknek: visszavonja rakétáit Kubából, ha az Egyesült Államok ígéretet tesz arra, hogy sohasem támadja meg Kubát, és kivonja Törökországba telepített rakétáit.
A krízist tovább élezte, hogy a sziget felett lelőttek egy U-2-es kémrepülőgépet. Végül Kennedy elfogadta az ajánlatot, Törökországból az amerikaiak, Kubából pedig a szovjetek kivonták rakétáikat.
Rjabkov szerint amikor augusztus 2-án lejár az INF-szerződés, még nem várható a helyzet gyors és összeomlásszerű romlása. Vlagyimir Putyin elnök moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú eszközök szárazföldi telepítésére, egyebek között a tengeri indítású, Kalibr típusú szárnyas rakéták átalakítására.
Oroszország nem látja jelét annak, hogy Kína kész lenne tárgyalni nukleáris arzenáljának korlátozásáról vagy csökkentéséről, avagy kész lenne csatlakozni az INF-szerződéshez, mondta Rjabkov. Moszkva üdvözölné az áttérést a témakör sokoldalú alapon történő vizsgálatára, de világos, hogy orosz-amerikai viszonylatban sokkal égetőbb problémák várnak rendezésre. Rjabkov szerint Oroszország a hadászati stabilitásról folytatott párbeszéd újraindítására törekszik, és reményét fejezte ki, hogy erre az Egyesült Államok is hajlandó lesz, ha nem is tartalmi, de legalább szervezeti értelemben.