Donald Trump amerikai elnök a Twitteren szólt vissza Iránnak, aminek vezetése szerinte tudatlan és sértő nyilatkozatot tett kedden, ami megmutatja, hogy nincs tisztában a valósággal, írja a BBC. Hozzátette, hogy az iráni vezetők csak az erőből értenek, és az Egyesült Államoknak van messze a legerősebb hadserege a világon. Átütő erővel válaszolna bármilyen iráni támadásra bármi amerikai ellen.
Trump arra reagált, hogy miután hétfőn új szankciókat írt alá Irán ellen, Haszán Róháni iráni elnök értelmi fogyatékosnak nevezte a Fehér Házat, és értelmetlennek tartotta az újabb büntetőintézkedéseket, amiket többek között Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője, és az iráni külügyminiszter ellen hoztak. Azt mondta, hogy az ajatollahnak nincsenek vagyontárgyai külföldön. „És hogy akar Washington tárgyalni, ha egyúttal szankciókat vet ki a külügyminiszterre is?" – tette fel a kérdést.
Az Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah és munkatársai elleni szankciók értelmében sem ő, sem vezető munkatársai nem férhetnek hozzá nemzetközi pénzügyi eszközökhöz, köztük segélyekhez sem, írja az MTI. Az elnöki rendelettel több millió dollár értékű iráni vagyont zárolnak. Steve Mnuchin pénzügyminiszter felsorolta azok neveit, akiket a rendelet érint. Köztük van az iráni Forradalmi Gárda nyolc parancsnoka is.
Az Egyesült Államok szerint Hamenei komoly forrásokhoz fér hozzá, amik segítenek finanszírozni a Forradalmi Gárdát, írja a BBC. Egy 2018-as cikkében Mike Pompeo külügyminiszter úgy vélte, hogy ez akár 95 milliárd dolláros vagyon is lehet.
Az amerikai elnök a rendelet aláírásakor azt mondta:
Mi békés nemzet vagyunk, nem akarunk háborút Iránnal, nem akarunk háborút senkivel.
Kedden Róháni is azt mondta az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alatt, hogy Irán nem akar háborúzni az Egyesült Államokkal. Ha azonban az USA megsérti Irán területi vizeit vagy légterét, akkor szembeszállnak vele.
A folytatódó üzengetések közepette John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó jeruzsálemi tárgyalásain megismételte: Washington ajtaja továbbra is nyitva áll a „valódi tárgyalások" előtt. Ezeknek elsősorban Irán atomprogramját és a terrorizmus finanszírozását kell célozniuk.
Donald Trump 2018-ban májusában felmondta az elődje és öt másik nagyhatalom által Iránnal aláírt atomalkut. Róháni idén májusban azt közölte, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, miután az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a szerződést, és újból gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.
Májusban az Ománi-öbölben négy tankhajón, majd a a Hormuzi-szorosban két tankhajón történt robbanás, melyekért az Egyesült Államok egyértelműen Iránt tette felelőssé. Az USA és Irán között az elmúlt héten különösen kiélezetté vált a helyzet, miután múlt hét csütörtökön az iráni Forradalmi Gárda a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Trump jóváhagyta az Irán elleni katonai válaszcsapást, amit végül 10 perccel az akció indítása előtt lefújt.
Az amerikai elnök szombaton szankciókat jelentett be Irán ellen, később pedig kiderült az is, hogy az USA kibertámadást indított iráni fegyverrendszerek számítógépei ellen. Közben kivégeztek Iránban egy férfit, aki az irániak szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) kémkedett.
Irán eltökélt abban, hogy kivonja magát a nukleáris programjáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodásban vállalt két kötelezettségének teljesítése alól, jelentette a Fars félhivatalos iráni hírügynökség Ali Samháni admirálisra, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárára hivatkozva. Teherán 2019. május 8-án jelezte, hogy a szerződés többi aláírójának – Németországnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak – hatvan napja van arra, hogy segítsen kivédeni az amerikai büntetőintézkedések hatásait, és ezzel megmentse az atomalkut.
Franciaország szerint Irán részéről súlyos hiba, és rossz válasz lenne az Egyesült Államok nyomásgyakorlására az atomalku megsértése. „A francia, a német és a brit diplomácia teljesen megmozdult annak érdekében, hogy megértesse Iránnal, hogy ez nem érdeke" – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben, valamennyi felet arra kérve, hogy tegyen meg mindent a feszültség csökkentése érdekében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn párbeszédet és a feszültségoldáshoz szükséges intézkedések meghozatalát kérte a 15 tag által egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozatában.