Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminisztert választotta meg az Európa Tanács új főtitkárának a strasbourgi székhelyű páneurópai intézmény parlamenti közgyűlése, írja az MTI. A testület tájékoztatása szerint az Európai Néppárt jelöltje 159, riválisa, Didier Reynders belga liberális külügyminiszter 105 voksot kapott. Magyarország a néppárt jelöltjét támogatta.
Pejcinovic Buric a második nő ezen a poszton Catherine Lalumière (1989-1994) után. Az új vezető ötéves mandátuma 2019. október 1-jén kezdődik. A jelenlegi főtitkár, Thorbjørn Jagland volt norvég miniszterelnök 2009 óta tölti be a tisztséget, 2014-ben újraválasztották.
A miniszteri bizottság még 2007-ben úgy foglalt állást: a jövőben a szervezet főtitkára állam- vagy kormányfői tapasztalattal rendelkezzék, vagy pedig miniszteri, illetve ennek megfelelő szintű magas beosztást tudhasson maga mögött.
Az Európa Tanács egy 1949 óta működő nemzetközi szervezet. Régebbi, mint az Európai Unió, és attól teljesen független. 47 európai ország a tagja , megtalálható köztük az összes EU-s tagállam is. Az a feladata, hogy nemzetközi szerződéseken keresztül védje a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a jogegyenlőséget és a kisebbségek jogait. Segíti a tagállamait a korrupció és a terrorizmus ellen harcban és a szükséges bírósági reformok végrehajtásában. Alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon. Magyarország volt az első a keleti blokkból, amely - még 1990-ben - csatlakozott a mára 47 tagot számláló szervezethez.
Az új főtitkárról már Oroszország is szavazhatott, miután a héten visszaadták a szavazati jogát. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddre virradóra szabálymódosítást fogadott el, ami lényegében megteremtette annak alapját, hogy Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben, és ezzel az ET tagja maradhasson. (Ennek eredménye 118 igen, 62 nem volt, 10 tartózkodás mellett.)
Ettől a szavazástól a Fidesz távol maradt, amit Németh Zsolt így indokolt: „Magyarország távol maradt a hétfői szavazástól, mert problémásnak találja, hogy Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen, valamint nem egyértelmű, hogy mely jogokat adnák vissza Oroszországnak és mely szankciókat tartanák fenn.” Magyarország ugyanakkor üdvözli Oroszország visszatérését az Európa Tanácson belül zajló párbeszédhez, mondta.
Németh Zsolt az Azonnalinak elmondta : noha egyetért azzal, hogy az orosz delegációnak a részvételi jogait részlegesen helyreállítsák, de a Parlamenti Közgyűlés túlment az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának korábban elfogadott határozatán, mivel semmilyen szankciót nem tartott fent az orosz delegációval szemben.
Később szerdán, még a főtitkár megválasztása előtt volt egy újabb szavazás egy Oroszország mandátumának igazolásáról szóló határozatról, ami kimondta, hogy Oroszország visszakapja szavazati jogát, így visszatérhet az ET Parlamenti Közgyűlésébe. Ezt a Fidesz már megszavazta. (Ezt 116:62 arányban, 15 tartózkodás mellett fogadták el.)