Ezek a cetek végveszélyben vannak, alig szaporodnak, de a hatalmas óceánjáró hajók és a halászat tizedeli a létszámukat. Bálnaügybn öröm az ürömben, hogy a nemzetközi tiltakozások ellenére is a bálnákat folyamatosan tizedelő Izland vezető cégei az idén nem ejtenek el egyetlen példányt sem. Igaz, ezek eleve másfajta bálnák.
Hat veszélyeztetett északi simabálna pusztult el júniusban a kanadai Szent Lőrinc-öbölben, a cetek védelmében korlátozták környéken a nagyobb hajók sebességét és megtiltották a rák- és homárhalászatot - írta a BBC hírportálja. A magyarázat szomorú, ennek a ma már mindössze 400 egyedből álló fajnak folyamatosan az ember a veszte.
Angolul right (jó, megfelelő) bálnának nevezik, mert korábban az volt az általános vélekedés, hogy ez a legfinomabb, az emberi fogyasztásra leginkább alkalmas bálnafaj. Ma már nem vadásszák, de
az egyedek nagyon gyakran azért pusztulnak el, mert óriási hajókkal találkoznak, vagy hatalmas halászhálókba gabalyodnak,
így még mindig az ember a legveszélyesebb rájuk nézve.
Az emlősöket most majd felboncolják, hogy haláluk okát megállapítsák - írja az MTI. A kanadai hatóságok szerint a tetemeket különböző helyeken fedezték fel, a vizsgálatok előzetes eredményei szerint az egyik bálna, egy negyvenéves nőstény halálát olyan sebesülés okozhatta, amely hajóval ütközésből származhatott.
Egy kilencéves hímet már felboncoltak, egyelőre nem állapították meg, miben pusztult el, egy 34 éves hím boncolása a napokban kezdődik, további két cet boncolását tervezik még. Az északi simabálnákat az 1890-es évekre a kihalás szélére sodorta a vadászat. Az 1970-es évek óta a veszélyeztetett állatok között tartják számon, ma a nagy cetfajok közül az egyik leginkább fenyegetett. Észak-atlanti populációjuk alig több, mint 400 egyedet számlál.
Szűkebben vett rokonságukban vannak amúgy déli és grönlandi simabálnák is, amelyek külön fajok, szerencsére ezekből még viszonylag sok, többezer példány él különböző területeken és csordákban. A grönlandit különösen kedvelik a kutatók, mert a hosszú élet megfejtését várják tőlük, a grönlandi bálna ugyanis a legtovább élő emlős, akár 200 évig is elélnek az egyedek, de az elméleti életkoruk 400 év is lehetne.
Az idei adatokat azért figyelik aggodalommal amerikai és kanadai hatóságok, mert attól tartanak, hogy megismétlődik a 2017-es bálnapusztulás,
amikor a kanadai vizeken 12, az amerikai partoknál öt tetemet találtak. Ahol meg lehetett állapítani, mi ölte meg a ceteket, ott vagy hajó gázolta el az állatokat, vagy halászhálóba gabalyodtak.
Idén hét borjat találtak a populációban, tavaly egyetlen újszülött sem volt.
A mindössze 300 ezres Izland megdöbbentően kártékony szereplője a bolygónak, ebben olykor ártatlan, máskor tehet róla.
Volt, hogy a kis 300 ezres állam
Ezeket részben exportálja is, de Izland területén is gyakori étel a bálnahús, nem is csak elegáns éttermekre kell gondolni, hanem akár amolyan bálnakebabosokra is.
Izland két legnagyobb bálnavadász cége bejelentette, idén nyáron egyetlen bálnát sem ejtenek el, ilyen 17 éve nem történt - írta a Phys.org. A kisebb testű csukabálnákra specializálódott IP-Utgerdnek a parti halászati tilalom kiterjesztése miatt egyetlen hajójával nem éri meg messzebb menni.
A nagy cég, az exportra vadászó és egész flottát üzemeltető Hvalur a nagyobb testű barázdásbálnákat szokta elejteni, de dén még június elején közölte, hogy nem volt ideje előkészíteni a flottáját, ezért idén nem vadásznak.
2002 óta az idei az első év, hogy Izland egyetlen bálnát sem ejt el, mióta az ország 2003-ban kivonta magát a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1986-os moratóriuma alól. Tavaly 209 barázdás és 218 csukabálnát ejtett el a két cég.
(Borítókép: Északi simabálna Duxbury Beach partjainál. Fotó: Boston Globe / Getty Images)