Ausztria az Európai Unióban elsőként betiltotta az egyes gyomirtók összetevőjeként használt, feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot, írja az MTI.
Az osztrák parlament kedden nagy többséggel megszavazta az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát. Ugyanakkor a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez „a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák”.
Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria különutas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor az osztrák tilalom elfogadását „történelmi mérföldkőnek” nevezte.
Az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel az uniós döntéshozó szerv három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben.
A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja, és jogi úton kifogást emel majd.
A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.
A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben „valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, ám európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.
Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.