A zárt ajtók mögött tartott ülés összehívását az Egyesült Államok kezdeményezte, amely szerint az 2015-ös atomalkuban (melyet egyébként az USA tavaly felmondott) vállalt kötelezettségek megszegésével Irán "zsarolja" a nemzetközi közösséget, azonban valószínűleg fajsúlyos döntés nem születik – mivel a 35 fős testületben ott ülnek olyan kormányok képviselői is, melyek elsősorban az USA hibájának tartják azt, hogy Irán újból problémát jelent.

Az atomalku vállalásainak betartását ellenőrző IAEA helyszíni munkatársai megállapították, hogy Irán nem beszélt a levegőbe, és mind az urán dúsítási foka, mind a tömege tekintetében átlépte a határokat. Az urániumot 3,67 százalékos helyett 4,5 százalékra dúsítja, és túllépte a dúsított uránra vonatkozó 300 kilogrammos mennyiséget is.

Az ügynökségnél akkreditált amerikai nagykövet szerint

Iránnak nincs hihető indoka nukleáris programjának felgyorsítására, és ezt nem lehet másként értelmezni, mint zsarolási kísérletet.

Maga Trump pedig újabb szankciók bevezetését lengette be az AFP hírügynökség tudósítása szerint.

Ebben egyébként valószínűleg igaza is van az Egyesült Államoknak; az mondjuk más kérdés, hogy Teherán némi joggal Washingtont vádolja zsarolással. Az amerikai-iráni huzavona újabb fejezete mélyen beleágyazódik a regionális konfliktusokba, éppen ezért rendkívül bonyolult. Az 1979-es forradalom óta húzódó ellenségességen túl az a lényeg, hogy

• a legfontosabb adu pedig az urándúsítás felpörgetése volt, mivel egyetlen nemzetközi szereplő sem akar atomfegyvert látni egy meglehetősen radikális rezsim kezében, de azt sem akarja, hogy a fegyverkezés miatt háború robbanjon ki az Öböl térségében.

(Borítókép: A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) rendkívüli ülése Bécsben 2019. július 10-én. Fotó: Lisi Niesner / Reuters)