Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb tagja pénteken a Glas Srpske című Banja Luka-i lapnak nyilatkozva.

A bosnyákok mítoszt gyártottak a srebrenicai eseményekből, és azt állítják, hogy ott népirtás történt ellenük, erre épül a nemzeti identitásuk, mondta

Ahogyan a szerbeknek van koszovói mítoszuk, ők (a bosnyákok) srebrenicait csinálnak, mert nincs komoly nép mítosz nélkül

- idézik Dodikot, aki a múlt hónapban Orbán Viktorral tárgyalt. 

A boszniai soros elnök egy nappal a srebrenicai népirtás 24. évfordulója után nyilatkozott a boszniai szerb lapnak. Reagált arra is, hogy Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a csütörtöki megemlékezésen arról beszélt, a közeljövőben azért fog kampányolni, hogy a bosznia-hercegovinai parlament fogadja el a népirtás tagadását büntető törvényt. Dodik szerint az Európai Unió erőlteti azt, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a népirtás tagadását.

Miért kellene erről törvényt hozni? Azért, mert nem biztosak abban, hogy tényekkel tudják igazolni az állításokat. Ha népirtás történt, akkor nincs értelmes ember, aki ne fogadná el ezt a minősítést. Most viszont bírósági döntésekkel és politikai nyomással akarják kicsikarni ezt a minősítést.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni. (MTI)