Csoportos nemi erőszak ügyében nyomoz az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség két friss esettel kapcsolatban: az első július 5-én pénteken, a második 7-én vasárnap történt Mülheimban. Mindkét esetben egy-egy ötfős fiúbanda erőszakoskodott egy fiatal lánnyal, mindkét esetben bevándorló hátterű fiatalokról van szó, és
mindkétszer volt olyan elkövető, aki ellen nem is nyomozhat a rendőrség, mert nem töltötte be a 14. életévét.
A múlt pénteki eset egy játszótér melletti erdő szélén történt, ahol öt bolgár-török származású fiatal erőszakolt meg egy 18 éves, értelmi fogyatékos lányt, akit kórházba kellett szállítani. Vasárnap pedig egy buszról leszálló 15 éves lánnyal erőszakoskodott a megállóban egy 16 éves libanoni, és négy másik szír fiú – az egyikük tizenegy éves volt.
A Ruhr-vidéki városban történt nemi erőszakok pedig beindították a társadalmi vitát Németországban: legyen-e alacsonyabb a büntethetőségi korhatár, vagy sem? Most a büntethetőség korhatára 14 év: ez azt jelenti, hogy amíg valaki ezt be nem tölti, nem kell bíróság előtt felelnie tetteiért. Míg a közvélemény jó része a korhatár leszállítását akarja, szakértők szerint egy 12 éves gyerek nem kezelhető felnőttként.
Közben a 14 év alattiak szexuális bűnözése már a rendőrség előtt is ismert jelenség: a Spiegel beszámolt a 2018-as rendőrségi statisztikáról, ami alapján közel ötven olyan szexuális támadásos esetet regisztráltak tavaly (az egyszerű zaklatásos esetektől kezdve egészen a halálos kimenetelű erőszakokig), amelynél az elkövetők 14 év alatti gyerekek voltak.
Tizennégy év felett pedig ugrásszerűen megnő a szexuális támadásos esetek száma:
819 olyan esetről tudtak tavaly a hatóságok, ahol az elkövetők már büntethetőek voltak, de még nem töltötték be a tizennyolcat. A csoportosan elkövetett esetek száma évről évre növekszik – a Focus cikke szerint viszont mégsem lehet tömegjelenségről beszélni. Ugyanis az összes szexuális bűncselekménynek mindössze három százalékát teszik ki a csoportos esetek.
A Focus a szövetségi nyomozóhivatal 2017-es, csoportos nemi erőszakokkal foglalkozó jelentését szemlézte részletesen, eszerint:
A rendőrségi statisztikák szerint egyre több ügyben nem német állampolgárok a tettesek: míg 2005-ben az elkövetők 37,4 százaléka, 2017-ben 52,2 százaléka külföldi volt. Az adathoz hozzátartozik, hogy jócskán megnövekedett a külföldiek száma Németországban – az 1990-es 5,6 millióról 2016-ra 9,2 millióra nőtt.
Sok esetben rajtaütésszerűen támadnak áldozataikra az elkövetők – az ilyen esetekben még magasabb, több mint kétharmados a nem németek aránya (67,1 százalék). A legfontosabb statisztika viszont valószínűleg az esetek utóélete, azaz hogy felderítették-e az ügyeket:
2017-ben a csoportos nemi erőszakok 46,8 százaléka nem lett feltárva.
Ennek az lehet az oka, hogy a csoportosan elkövetett esetekben az áldozatokat többnyire ismeretlenek támadják meg: 38 százalékban a tetteseknek nem volt előtte semmilyen kapcsolatuk az áldozattal, és mindössze 17 százalékban voltak az elkövetők az áldozat barátai vagy ismerősei.
Az adatok szerint tehát az esetek szűk többségében sikeres a nyomozás – a közvélemény viszont sok esetben nem is tud ezekről, fiatalkorú elkövetők esetén ugyanis a rendőrség (a kiskorúságra hivatkozva) sokszor nem teszi közszemlére az eljárást.
Ez történt egy májusi ügynél is, amit csak a héten hozott nyilvánosságra a Bild bulvárlap. Két fiú ugyanis egy 14 éves lányt erőszakolt meg egy parkban Hernében, szintén Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Eredetileg négyen voltak a parkban azon az estén, de a fiatalabbik, 13 éves lány elmenekült a helyszínről, amikor le akarták itatni. Miután elfutott, a fiúk egyből rámozdultak barátnőjére, vodkával és energiaitallal itatták, majd pedig megerőszakolták.
Videó is készült az esetről, egyelőre vizsgálja a rendőrség a felvételeket. A lányt életveszélyes állapotban hagyták ott a helyszínen egy bokorban, végül sikerült egyedül eljutnia egy villamosmegállóig. Segélyhívás után kórházba szállították, ahol
több mint 3 ezrelékes véralkoholszintet állapítottak meg nála, ami már az alkoholmérgezésnek felel meg.
Az erőszakolók és az áldozat egy iskolába jártak, a tettesek egyike osztálytársa is volt a megerőszakolt lánynak, végül mindkettőjüket kicsapták. A rendőrség viszont csak az idősebb, 14 éves fiú ellen kezdett nyomozásba – 13 éves társa ugyanis nem volt büntethető.
Kérdéses, hogy mi lehet az ilyen fiatal elkövetőknél az indíték arra, hogy – aktívan vagy passzívan, de – résztvevői legyenek egy csoportos nemi erőszaknak. Az esetek pszichológiai hátteréről kérdezte meg a Stern Dr. Mithu M. Sanyal társadalomtudóst, aki szerint az ilyen ügyeknél szerepe lehet a dominanciának és a hatalomnak.
A szexualitás is lehetett egy indíték. De az, hogy egy tizenkét éves gyanúsítottnál is fennállna ez, az kérdéses. Olyan megválaszolatlan kérdések vannak ezzel kapcsolatban, mint hogy: mennyire vettek részt az esetben? Mennyire volt erős a csoportnyomás? Vajon tettestársak voltak – vagy ők is áldozatai az esetnek?
Sanyal szerint ugyanis a gyerekek ilyen esetben sokszor csoportnyomás alá is kerülnek, hogy részt vegyenek a megerőszakolásban. Fontos emellett még az is, hogy milyen viszony áll fenn az elkövetők között – hiszen az adott fiatal könnyebben tud nemet mondani ilyenkor a barátjának, mint mondjuk a saját testvérének.
A társadalomtudós azt mondta a Sternnek, hogy a csoportdinamika mellett még akár homoerotikus vonzalmak is előtörhetnek csoportos nemi erőszak esetén:
Itt nem is az aktív homoszexualitásról van szó, hanem egy tabu közös megtöréséről. Az áldozat ilyenkor inkább csak egy tárgy.
Sanyal viszont nem értene egyet a büntethetőségi korhatár lejjebb vitelével: szerinte az elkövetőket a börtönben megerőszakolhatják, ami után ők is újra erőszakolni fognak. Amint pedig az elítéltek szabadlábra kerülnek, ismét erőszakot fognak elkövetni mások ellen a külvilágban. Szerinte a fiatal elkövetőknél egy pszichológiai beavatkozás sokkal célravezetőbb tud lenni.
Mint kiderült, a múlt pénteki erőszak miatt elfogott egyik fiú részt is vett korábban egy hasonló „pszichológiai beavatkozásban”: a 14 éves fiú benne volt a „Kanyarvétel” nevű programban 2018-ban, amit a mülheimi önkormányzat azzal a céllal hozott létre problémás fiataloknak, hogy „kikerüljenek az intenzív bűnözés körforgásából”.
A fiú korábban már kétszer is elkövetett hasonló szexuális bűncselekményt, azonban akkor még nem volt büntethető – mostani, harmadik esete miatt viszont őrizetben ül. Ügyvédje, Ferdi Yildirim úgy nyilatkozott a Bildnek, hogy védence feltehetően tudja, börtönbe kell mennie, beszélni viszont a kétperces találkozó során nem nagyon tudott vele:
Egész idő alatt sírt. Egy szót sem szólt.
A pénteki eset többi elkövetőjét a nyomozók hétvégén szintén kihallgatták, egyelőre szabadlábon, otthon vannak a szüleikkel. A gyanúsítottakat viszont már nem engedték vissza az iskolákba a nyári szünet kezdetéig – Észak-Rajna-Vesztfália tartományban ugyanis a vakáció csak július 15-én kezdődik.
A fiatalkorú elkövetők a Bild információi szerint családjukkal együtt Bulgária második legnagyobb városa, Plovdiv közeléből származnak. Plovdivban van Európa legnagyobb romanegyede a Stuttgarter Nachrichten riportja szerint: a lap részletes beszámolóban ír Stolopinovóról, ahonnan a múlt pénteki eset elkövetői származhatnak.
Az ötvenezres városrészt vegyesen lakják törökök és romák, az utcákon pedig főleg a törököt beszélik – már egyáltalán akik ott maradtak. Évtizedek óta nem volt ugyanis semmilyen beruházás Stolopinovóban, a rendszerváltás után az itt élők többsége munkanélküli lett, a nyomor ellen pedig egy kormányzat sem küzdött aktívan Bulgáriában.
Emiatt a fiatalok többsége kivándorolt, főleg Németországba, ahol török nyelvtudásukkal könnyedén eligazodhattak a nagyvárosok töröknegyedeiben. Bulgária 2007-es EU-csatlakozása után pedig még többen indultak útnak - mint ahogyan a múlt pénteki eset elkövetőjének szülei is, 2013-ban.
Mérlegeljük, hogy korlátozhatjuk-e ezeknek a családoknak a szabad mozgását az EU-ban, és hogy visszaküldhetjük-e őket a hazájukba
– mondta Volker Wiebels, a mülheimi önkormányzat szóvivője csütörtökön a Neuen Westfälischennek, és hozzátette: „Továbbra is szoros kapcsolatban állunk a családokkal a gyámügyi hivatalon keresztül.” Péntekre kiderült: a szabályok szerint nem utasíthatják ki a családot, mert nem munkanélküli a családfő.
A múlt pénteki esetben gyanúsítottak családjai tehát igénybe vették a gyámügyi hivatal segítségét, a WAZ cikke szerint pedig erre szükségük is lehetett – ugyanis ha nem működnek együtt a szülők a hatóságokkal, annak komoly következményei lehetnek a gyerekek felügyeletére vonatkozóan.
Azonban kiutasítani a gyerekeket, vagy akár az egész családot nem lenne egyszerű: mindannyian Bulgáriából jönnek, tehát uniós állampolgárok. A Neuen Westfälischen a gyámhivatalnál is érdeklődött, ahol elmondták, hogy rengeteg eszköz áll még a rendelkezésükre a családokkal kapcsolatban,
ez pedig jelentheti azt is, hogy a gyermekeket elveszik a szüleiktől.
Erről viszont még nem döntöttek. A vasárnapi esetben viszont az elkövetők az Európai Unión kívülről jöttek: a két lányt a buszmegállóban egy libanoni és négy szír fiatal támadta meg. Egyelőre nem tudni, az ő sorsuk mi lesz.