Donald Trump csütörtökön bejelentette, hogy az USA lelőtt egy iráni drónt a Hormuzi-szoros közelében, mert szerinte veszélyeztette egy USS Boxer amerikai hadihajó és legénysége biztonságát. Az amerikai elnök szerint a drón 900 méterre megközelítette a hajót. Trump szerint a hajó védelmi intézkedésként semmisítette meg a drónt, miután az figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza.
Ahogyan arról korábban írtunk, látszólag egy amerikai–iráni háború küszöbén tántorog a Közel-Kelet. Május eleje óta nemcsak hogy egymást érik a Perzsa- (a túloldalról: Arab-)öbölben az incidensek, de ezek az incidensek egyre súlyosabbnak tűnnek:
- Eleinte az Egyesült Államok csak meg nem nevezett, de állítólag amerikaiakat ért iráni eredetű fenyegetésre hivatkozva küldött az Öbölbe jelentős haditengerészeti erősítést.
Egy lángoló tankernél nem kell egyértelműbb üzenet
Újabb tankhajók lobbantak lángra a Perzsa-öböl bejáratánál, a gondosan megkoreografált akció egy sarokba szorított iráni rezsim ultimátuma Trumpnak.
- Amerika újabb erősítést küldött a térségbe, az Iránnal többfrontos ideológiai-politikai hidegháborúban álló Szaúd-Arábia pedig figyelmeztette Teheránt, hogy nem zárhatja le az olajszállítmányok előtt az igen sérülékeny Hormuzi-szorost.
- Irán bejelentette, hogy felpörgeti az urándúsítást.
- Meg hogy felszámolt egy amerikai kémhálózatot.
- Majd máris újabb területre váltva csütörtökön légvédelmi rakétával leszedett egy amerikai felderítő drónt – az vitatott, hogy az iráni felségvizeken innen vagy túl.
- Mire Trump megtorló légicsapásra küldte a légierőt az iráni légvédelem ellen, majd – a Situation Roomban nagy vitát kiváltva – tíz perccel az akció előtt lefújta a támadást.
- Viszont a kibertérben az USA teljes harci fokozatra kapcsolt, és néhány órával a drón lelövését követően a kiberparancsnokság (Cyber Command) hekkerei tönkretették az iráni Forradalmi Gárda rakétavezérlő és irányító rendszerét.
A keménykedés megy
Első pillantásra a sűrűsödő és egyre változatosabb incidensek egyértelműen egy háború felé mutatnak. És bár egy súlyos fegyveres konfliktus sem zárható ki, ahogyan azt korábbi elemzésünkben írtuk, valójában ezek a lépések inkább tűnnek olyan könyöklésnek, mellyel
A KÉT FÉL EGY MINDKETTŐJÜK ÁLTAL BIZTOSRA VETT, DE MÉG EMBRIONÁLIS FORMÁJÁBAN SEM LÉTEZŐ ALKUFOLYAMAT SORÁN PRÓBÁL MINÉL KEDVEZŐBB STARTPOZÍCIÓT KIHARCOLNI.
Erre utal az, hogy Irán és az USA is az összes akcióban gondosan figyelt az emberek elleni erőszak elkerülésére. A könyöklésben az Egyesült Államok tudja eredményesebben aprítani Iránt: a nukleáris megállapodás tavalyi felmondása óta bevezetett szankciókkal egy sor kulcsfontosságú területen megnyomorította a perzsa állam gazdaságát.
Washington sorra vágta el Teheránt a nemzetközi pénzpiacoktól, a fő valutabevételi forrásnak számító olajkereskedelemtől – egyes elemzők szerint a napi 15 millió hordós olajexport 4-5 millió hordónyira esett vissza –, illetve szintén fontos exportcikknek számító fémáruk értékesítési piacaitól.
A Hormuzi-szoros
A Hormuzi-szoros egyébként a világ egyik legfontosabb és legsérülékenyebb kereskedelmi gócpontja: egy kevesebb mint 40 kilométer széles átjáró a Perzsa-öbölből az Indiai-óceán felé. A szoros déli sávját Omán, északi sávját pedig Irán saját felségvizeként tartja számon, de a gyakorlatban az átjáróban semmi nehézségbe nem ütköznek az áthaladó hajók.
A szoros jelentősége a közel-keleti szénhidrogén-kitermeléssel egy ütemben növekedett, hiszen a térség államainak jelentős része a Perzsa-öböl kikötőiben horgonyt verő tankhajókra átszivattyúzva vitte piacra az olajtermékeit vagy a cseppfolyós gázt. És annak ellenére, hogy – részben pont az útvonal sérülékenysége miatt – több ország igyekezett a szénhidrogén-szállítmányainak egy részét olajvezetékekbe pumpálni,
A VILÁG CSEPPFOLYÓS GÁZFORGALMÁNAK HARMADA, KŐOLAJSZÁLLÍTMÁNYAINAK ÖTÖDE MÉG MA IS AZ ITT HAJÓZÓ TANKEREKEN KERESZTÜL KERÜL A FOGYASZTÓKHOZ.
A stratégiai-gazdasági jelentősége miatt a szoros érthető módon a Közel-Kelet elmúlt negyven évének összes konfliktusában előkerül. Leginkább a síita forradalom óta az Egyesült Államokkal, illetve a ma már az Öböl-monarchiákkal is ellenséges viszonyban lévő Irán az, mely atombomba híján lényegében minden ellene irányuló szankcióra azzal a fenyegetéssel reagál, hogy lezárja a Hormuzi-szorost.
Frissítés: Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes pénteken tagadta Donald Trump amerikai elnök csütörtöki állítását arról, hogy a Boxer nevű amerikai hadihajó megsemmisített egy iráni drónt a Hormuzi-szorosnál. Nem veszítettünk el drónt sem a Hormuzi-szorosnál, sem máshol. Attól tartok, hogy a Boxer tévedésből saját pilóta nélküli repülőeszközét lőtte le" - közölte Aragcsi hivatalos Twitter-oldalán.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Saul Loeb / AFP)