A Brexit-folyamat e késői szakaszában is lehetséges egy új megállapodás az Európai Unióval Nagy-Britannia kilépésének feltételrendszeréről, de ennek az egyezménynek nem lehet része az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás (backstop), mondta csütörtökön a londoni parlamentben Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson, aki előző napi beiktatása óta első ízben szólalt fel az alsóházban, az MTI tudósítása szerint megerősítette álláspontját, miszerint:
Nagy-Britannia mindenképpen kilép az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján.
Hozzátette: ha az EU nem hajlandó tárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May kormánya által elért, az alsóház által háromszor is elutasított kilépési megállapodás módosításáról, akkor Nagy-Britannia október végén megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.
Az új brit kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kormánya "abszolút mértékben" garantálja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését. Mint mondta: a külföldi EU-polgárok
abszolút bizonyosak lehetnek abban, hogy az országban maradhatnak és folytathatják jelenlegi életvitelüket, erről külön törvényben gondoskodunk majd.
Johnson megköszönte a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukat és a Brexit-folyamatban tanúsított türelmüket.
A kormányának elsődleges fontosságú feladatait ismertető beszédében Johnson azt hangsúlyozta: azt részesítené előnyben, ha a brit EU-tagság rendezett módon, megállapodással szűnne meg és ő minden erejével azon fog dolgozni, hogy ez így történjen. Kijelentette ugyanakkor, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May kormánya által elért, az alsóház által háromszor is elutasított kilépési megállapodás elfogadhatatlan a brit parlament és az ország számára egyaránt, hiszen a backstop azt jelentené, hogy a szigetország lemond gazdasági függetlenségéről és saját kormányzásának jogáról.
Kijelentette: Nagy-Britannia a maga részéről kész a jóhiszemű tárgyalásokra a mostani Brexit-egyezmény alternatívájáról, de azt szeretné, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdését London és az EU a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló tárgyalásokon rendezze.
Johnson bejelentése azért kérdéses, mert az EU elzárkózik egy újabb megállapodási tárgyalássorozattól. A Theresa Mayjel kötött megállapodás újratárgyalását – benne az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált biztosítékkal – mindig határozottan kizárta az Európai Bizottság. Az október 31-ig hivatalban lévő Juncker-bizottság főtárgyalója, Michel Barnier egyértelműen leszögezte, hogy a mostani megállapodás az egyetlen út előre, egy rendezetlen kilépésre pedig jobban felkészült az EU, ezért nincs haszna fenyegetőzni vele.
Ugyanakkor Johnson ismét egyenes utalást tett arra, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesítené az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget. Kijelentette: ha Nagy-Britannia egyezmény nélkül lépen ki az EU-ból,
a következmények kezelésére ott van a kilépési megállapodásban szereplő 39 milliárd font.
Emlékezetes, miután sorozatban szavazták le a brit alsóházban az EU-val kialkudott kilépési megállapodását, és a toryk borzasztóan szerepeltek a helyhatósági és az EP-választáson is, Theresa May június 7-én távozott a Konzervatív Párt éléről, és ez kormányfői megbízatásának végét is jelentette, viszont utódja megválasztásáig ügyvezető miniszterelnök maradt.
A brexit aktuális állásáról és az idáig vezető útról itt írtunk bővebben, Boris Johson megválasztásának előzményeiről és lehetséges következményeiről pedig ebben a cikkünkben.