Az Európai Unió egy különleges alapot indít a tagállamok távol tartására, azaz eltávolítására a fosszilis tüzelőanyagoktól, jelentette ki az Európai Bizottság megválasztott elnöke Lengyelországban. Az AFP tudósítása szerint Ursula von der Leyen varsói tárgyalásán arról is beszélt, széles körű konzultációt is indítanak Európa jövőjéről.

A német politikus, Mateusz Morawiecki a lengyel kormányfővel folytatott tárgyalása után beszélt arról, az EU nem mondhat le klímavédelmi terveiről.

Nagy szükség lesz az új technológiákra és új munkahelyekre szoruló régiókban jelentős beruházásokra. Ezért fogjuk létrehozni ezt az igazságos átmeneti alapot, hogy támogassuk ezeket a régiókat

– mondta von der Leyen.

Mindennek azért lehet jelentősége, mert Lengyelország egy szénfüggő ország, amely az egyike volt azoknak, akik a múlt hónapban megakadályozták az uniós klímavédelmi törekvések elfogadását. Mint megírtuk, a magyar, a cseh, a lengyel és az észt küldöttség megvétózta azt a 2050-es uniós célkitűzést, hogy minden ország csak annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit ki is tud egyenlíteni, azaz ekkorra kellett volna elérni a karbonsemleges energiatermelést. 

Miután Nagy-Britannia október végére elhagyja az EU-t, von der Layen azt is bejelentette, hogy novemberi hivatalba lépése után azonnal széles körű konzultációkat indít Európa, az európai egység jövőjéről. A sajtótájékoztatón a bizottsági elnök úgy magyarázta, a kezdeményezése azt jelenti, hogy

elmegyünk a tagállamokba és megvitatjuk, hogy az emberek, az európai emberek mit gondolnak, mi legyen az Európai Unió jövője.

Von der Leyen említette a jogállamiság nehéz kérdését, ami komoly aggályokat jelent Brüsszelben a lengyel bírósági reformok miatt, amelyeket a lengyel jobboldali PiS kormánya hajtott végre.

Nehéz problémákkal kell foglalkoznunk, mint a migráció vagy a jogállamiság

– mondta, felszólítva a párbeszédre és a kölcsönös tiszteletre a különbségek kezelésében.

Minderről az MTI úgy adott hírt, von der Leyen találkozója három fő témájaként a kiegyensúlyozott fejlődést, a jólétet és a biztonságot említette. Egyéb megvitatandó kérdésekről kijelentette:

Egyes témákban egyetértünk, egyesekben bizonyára nem, akadnak olyan nehéz témák, mint a migráció és a jogállamiság. Fontos, hogy meghallgassuk egymást, hogy tisztelettel viszonyuljunk egymáshoz, és soha ne feledjük el, miért vagyunk az Európai Unióban

– idézte az állami hírügynökség a bizottsági elnököt. Az MTI azt is írta, a közös európai értékekről megemlítette a lengyel Szolidaritás mozgalom által az 1989-es rendszerváltás előtt képviselt eszméket, a szabadságot, a jog, az emberi méltóság tiszteletben tartását. 

Ezért szem előtt kell tartani, hogy az asztal azonos oldalán ülünk, ha magunk körül nézünk a világban, megértjük, hogy ezek a kulcsfontosságú értékek védelemre szorulnak

– fogalmazott. Nem ez az első eset, hogy Ursula von der Leyen a lengyel és magyar jogállamiságot érintő aggályokról nyilatkozott. Ugyanakkor Varsó volt a harmadik EU-s főváros, ahová az új, megválasztott európai bizottsági elnök ellátogatott, és von der Leyen maga is „nagyon fontosnak” nevezte, hogy Berlin és Párizs után a lengyel fővárosra esett a választása.

Az uniós döntéshozó intézmény megválasztott vezetőjéről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.